Majdnem a duplájára növekedett azok száma az elmúlt hat évben, akiknek közműtartozásaik vannak: a hátralékosok száma megközelíti az egymilliót. A legtöbben a távhőszolgáltatás kifizetésével vannak elmaradva; a fogyasztók 23 százaléka nem fizet időben. A hátralékos fogyasztók aránya és a hosszú távú tartozások is a távhőszolgáltatásnál a legmagasabb.
Ennek legfőbb oka, hogy míg az áram és a gáz esetében a hátralékost három hónap tartozás után kikapcsolják a szolgáltatásból, a távhőszolgáltatók ezt a megoldást nem tudják alkalmazni. Az utóbbi években jelentősen emelkedett azon családok száma, akik képtelenek rendszeresen, időben fizetni a rezsiszámlákat. Az áramhátralékosok 66 százalékkal vannak többen, mint hat éve, a gáztartozással rendelkezők száma pedig közel a hétszerese a 2003-ban regisztráltakénak.
Nincsenek könnyű helyzetben a devizahitelesek sem. A forint folyamatosan gyengül a svájci frankhoz és az euróhoz képest is, az előrejelzések szerint ez a tendencia a jövő év elején is folytatódni fog. Jelenleg tíz hitelből nyolc nincs kielégítően rendezve. Ennek ellenére a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) optimista a jövő évet illetően. Lénárd Mariann, az egyesület főtitkára lapunknak elmondta: ugyan a probléma egyre nagyobb és egyre több család kerül nehéz helyzetbe a hitelek miatt, azok a megoldási tervezetek, melyekkel megkeresték a pénzintézeteket, pozitív fogadtatásban részesültek. „Mivel a bankoknak is érdekük a helyzet megfelelő kezelése, várhatóan kialakul egy olyan konstrukció, mely mindkét fél számára megfelelő körülményeket teremt majd. Mindehhez természetesen szükség van arra, hogy a kormány jövőbeni intézkedései is elősegítsék a megoldást.” A jelenlegi helyzet ugyanis csak azt gátolja meg, hogy az adósok elveszítsék ingatlanaikat, ez a moratórium azonban nem jelenthet végső megoldást. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a héten kiadott sajtóközleményében azt írta: április után sem lesznek kilakoltatások, egyetlen családot sem lehet utcára tenni azért, mert nem bírja kifizetni a megemelkedett lakástörlesztést. Hozzátette: e vállalás jogi szabályozását a kormány kellő időben megalkotja. A bankok tapasztalatai szerint az efféle bejelentések mindig rontanak a fizetési morálon.
A hitelfelvételi kedv a negatív tapasztalatok és a BHKE karácsony előtti felhívása ellenére sem csappant meg 2010 utolsó negyedévében. Az egyesület véletlenszerűen kérdezett 500 főt arról, terveznek-e valamilyen hitelt felvenni a karácsonyi ünnepek kapcsán. Csaknem 300 igen választ kaptak. Statisztikájuk szerint, míg 2008 utolsó negyedévében mindössze 143 új ügyfelet regisztráltak, addig 2010 azonos időszakában 583 új károsult vette fel velük a kapcsolatot.
A következô években is jelentős marad azon háztartások száma, melyek havi hiteltörlesztési részlete nagymértékben megnövekedett a rendelkezésre álló jövedelemhez képest, bár az idei évtől már valamelyest csökkent a 90 napon túli késedelemben lévők száma – olvasható a Költségvetési Tanács friss előrejelzéséből.
A Költségvetési Tanács 2014-ig szóló előrejelzésében azzal számol, hogy az állásvesztések jelentős része a válság során – tavaly és tavalyelőtt – már lezajlott, s a következő években a gazdasági kilábalással együtt az állástalanok fokozatosan visszaléphetnek a munkapiacra. A lakáshitelek bedőlésének valószínűségét alapvetően a háztartás nettó jövedelmének aránya határozza meg, aminek alakulása a törlesztőrészletek jelentős emelkedésére, illetve az állásvesztés miatti jelentős nettó jövedelem csökkenésére vezethető vissza. A Költségvetési Tanács a tavalyi évre 3 millió 760 ezer foglalkoztatottal számolt, majd évente 0,6-0,7 százalékos foglalkoztatásnövekedéssel kalkulál, így a foglalkoztatottak száma 2014-ben 3 millió 860 ezer fő lenne.
Idén még több mint 18 ezer, jövőre mintegy 9 ezer és még 2013-ban is 6 ezer olyan háztartás lehet, amelynek havi hiteltörlesztési részlete nagymértékben megnövekedett a rendelkezésre álló jövedelméhez képest – írja az elemzés.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!