Nemcsak a napozás, hanem a szolárium is bőrrákot okozhat, jelentősen növeli a betegség kialakulásának kockázatát akár 10-20 évvel azután is, hogy valaki rendszeresen járt – szögezi le Szobeczki Zsolt bőrgyógyász, kozmetológus.
Mint mondja, húsz éve még a cigarettásdobozra sem kellett ráírni, hogy tüdőrákot okoz, de eljön majd az idő, mikor a szoláriumok esetében is fel kell majd tüntetni a veszélyeket. A fiatalok körében ez a szolgáltatás rendkívül népszerű, divatos a barna bőr, vannak, akik heti többször is süttetik magukat. Pedig 25 éves kor felett már könnyen előfordulhat a legnehezebben kezelhető bőrráktípus, a melanoma. Ez nem csak anyajegyből alakulhat ki, és ha az érintett bőrfelületet nem távolítják el időben, áttétekkel kell számolni, és a betegség halálhoz vezet.
Dupla annyi beteg
A melanomás esetek száma tízévente duplázódik, ami egyértelműen összefüggésben áll a szoláriumhasználattal és az ózonréteg elvékonyodásával – árulja el a riasztó adatot Szobeczki Zsolt. Ami azonban jó hír, hogy gyakrabban ismerik fel a korai szakaszban a betegséget, így a gyógyulási esélyek jobbak. Az Országos Onkológiai Intézet rákregiszterének legfrissebb adatai szerint 2015-ben 1362 férfit és 1472 nőt diagnosztizáltak melanomával. A tudósok folyamatosan azon dolgoznak, hogy időben felismerhető legyen a daganat. Néhány hete épp arról szóltak a hírek, hogy ausztrál kutatók kifejlesztettek egy olyan vértesztet, amivel kimutatható a melanoma, már a korai stádiumban.
Szobeczki Zsolt szerint a napon való leégés hajlamosító tényező lehet a bőrrák kialakulásában, de az életmód és a genetika jelentőségét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha leég valaki, fontos hűsíteni a bőrt, esetleg fájdalomcsillapítót szedni, de hólyagos leégés esetén antibakteriális kenőcs is javasolt. „Ahhoz, hogy valaki időben kezeltesse a betegséget, nagyon fontos a rendszeres önvizsgálat is, érdemes figyelni azokat az anyajegyeket, amelyek csúnyának tűnnek, feketednek, többszínűek, gyorsan nőnek, vagy egyenetlen a szélük. Évente legalább négyszer kellene mindenkinek átnézni a saját testét, ha pedig problémát észlel, szakembernek is meg kell mutatni a bőrt. De a legfontosabb mindenképp az önvizsgálat” – hangsúlyozza.
Babákat a napra vinni tilos!
A szakértők azt javasolják, hogy tizenegy és három óra között naptejjel se napozzanak az emberek, mert akkor a legerősebb a sugárzás. Azonban a nap később is égethet, így folyamatosan érdemes fényvédőt használni. A bőrrák kialakulásának kérdésénél ugyanis fontos, hogy mennyi UV-sugárzást kap a szervezet. Az UVB-sugárzás közvetlen napfény esetén éri a bőrt, míg az UVA-sugárzás felhős időben is jelen van, bár intenzitása nem olyan erős.
Nyáron a gyerekekre, babákra is nagyon oda kell figyelni, hiszen bár a szülők igyekeznek a lehető leginkább védeni a csecsemőket, kikerülhetetlen, hogy nyáron ne érje valamennyi napfény az ő bőrüket is. Esetükben pedig vékonyabb a hámréteg, így sokkal érzékenyebb. Szobeczki Zsolt szerint egyéves kor alatt közvetlen tűző napnak nem szabad kitenni a gyerekeket, de ha ez elkerülhetetlen vagy szórt fény éri őket, akkor olyan krémet érdemes választani, ami babák számára készült. Ezek ugyanis kevésbé okozhatnak irritációt a bőrön.
A felnőttek esetében sem mindegy, hogy milyen típusú fényvédőt használ valaki. A faktorszám a fényvédő krémeknél azt jelöli, hogy az UVB-sugárzásnak, ami a napégést okozza, hányad része jut a bőrbe. Az 50-es krém esetében a 2 százaléka, a 10-es esetében pedig a 10 százaléka. „Ha valakinek a bőre jobban bírja a napot, nem feltétlen szükséges az 50-es faktorszámot választania, elég lehet a 20-as vagy a 30- as. A 10-est azonban nem javaslom, mert izzadással és vízzel néhány órán belül elmúlik a krémek hatása. Háromóránként mindenképp érdemes újra bekenni magunkat, de akik sokat vannak vízben, ezt kétóránként is megtehetik.”
Egyre tudatosabbak az emberek abban, hogy miképpen védjék bőrüket a leégés ellen – véli Altmayer Anita klinikai főorvos, bőrgyógyász, allergológus is. Mint mondja, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen krém a legmegfelelőbb a számukra. Akiknek nincs semmiféle bőrbetegségük, nem tartózkodnak hosszú időt a napon, és nincs túl sok anyajegyük, azoknak elegendő lehet a drogériákban kapható fényvédő krém is. Attól függően, hogy mennyire világos a bőrük, különböző faktorszámú készítmények közül lehet választani. Akiknek azonban már speciális bőrbetegsége van – napallergia, rosacea vagy autoimmun betegség, amit a fény provokál –, azoknak inkább a gyógyszertárban kapható dermo kozmetikumcsaládba tartozó krémeket javasolja a szakember.
Az sem mindegy, hogy ki milyen gyógyszert szed, sok készítmény – antibiotikumok, fájdalomcsillapítók – ugyanis fényérzékennyé teszik a bőrt, így az sokkal hamarabb megéghet, akár hólyagosra is.
Fájdalmas leégés a zöldségektől
Érdekes, hogy egyes zöldségek és gyümölcsök is képesek komolyan befolyásolni a barnulást/leégést. Bizonyos kertben lévő növények nedve vagy levele olyan anyagokat tartalmaz, melyek ha bőrrel érintkeznek, fényérzékennyé teszik azt. Aki érzékeny ezekre, azoknál az érintkezés helyén vörös, gyulladt, hólyagos is lehet a bőr. Ezt hiába mossák le, a hatás jó pár napon keresztül ott marad a bőrön és fényérzékennyé teszi azt. Így pedig jóval könnyebben megéghet az illető. Ilyen növény lehet a zeller, a paszternák (édesgyökér) és a sárgarépa levele is, de a leander vagy a muskátli is tartalmaz olyan anyagot, ami fényérzékennyé tehet.
Altmayer Anita megerősítette, hogy a fiatalok esetében inkább a veszélyes melanoma fordul elő a bőrráktípusok közül, de a szűrésnek hála gyakran már akkor észreveszik és eltávolítják az elváltozást, mikor az még a kezdeti szakaszban van. A melanománál valamivel jobban kezelhető laphámrákkal és a hosszú távú életkilátásokat legkevésbé veszélyeztető bazaliómával Altmayer Anita inkább az idősebb, ötven év feletti populációban találkozik, bár utóbbi a negyvenesek között sem ritka.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
