Egyértelmű, hogy Magyarországon évtizedek óta csökken a népesség, az viszont kevéssé ismert, hogy egyes megyéket és régiókat miképp sújt a demográfiai válság.
A népesség alakulását ugyanis nagyban befolyásolja a gazdaság állapota, a munkalehetőség és az ingatlanok ára. Az Otthontérkép adatai alapján mindössze két megyében lettek többen: legutóbbi két népszámlálás (2001 és 2011) között. Győr-Moson-Sopronban 2 százalék, míg Pest megyében bő 12 százalék a pluszlétszám (utóbbiba már a rendszerváltás utáni években elkezdtek kiköltözni a fővárosi középosztály képviselői). Ezzel szemben Tolna, Borsod és Nógrád megye mintegy 8 százalékkal fogyott, Békésben 10 százalékkal csökkent a népesség. Nyugat-Magyarország a schengeni övezethez való csatlakozásból profitált, főleg az ausztriai munkavállalás vonzotta oda a lakosokat.
Ám ha a vándorlást kivonjuk az „egyenletből” és csak a természetes szaporodást vizsgáljuk, az látszik, hogy a nyugati régiókban is kevesebben születnek, mint ahányan halnak.
Születés szempontjából a budai agglomeráció települései, illetve Északkelet-Magyarország – Borsod, Szabolcs és Hajdú-Bihar északi részei „hasítanak” – ám e helyeken olyan mértékű az elvándorlás, hogy ezt a magas születésszám sem ellensúlyozza.
A fővárosban a legtöbb lakost a belvárosi részek vesztették: az V., VI. és a VII. kerületekben több mint 12 százalékkal csökkent egy évtized alatt a népesség. És meglepő módon Budapesten a legalacsonyabb a fiatalok aránya. Az ok: az agglomerációba vándorlás, ez meg is látszik a Pest megyei statisztikákon, ahol a harmadik legtöbb a 21 év alatti.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!