Nincs pardon, beperli az államot a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). Az érdekvédők kártérítésért küzdenek: ha a javukra ítél a bíróság, több tízezer ember kaphat fél-egy havi fizetésének megfelelő összeget.
A történet a Munka törvénykönyvének újraírásával indult, az arányosította ugyanis a betegállományban töltött időt és a szabadságot.
Ha egy munkavállalónak 24 szabadnap járt jogosultság szerint, ám fél évig nyomta otthon az ágyat, akkor az adott esztendőben már csak 12 napnyi pihenés illette meg. A szakszervezet szerint azonban ez a gyakorlat törvénytelen volt, az Alaptörvény és egy uniós irányelv egyaránt garantálja ugyanis, hogy az úgynevezett alapszabadságot ne lehessen csonkolni. A mindenkinek egyformán járó alapszabadság (plusz pótszabadság) jelenleg húsz nap – a fenti példában ebből 12 napot vett el az állam. Így a MASZSZ egyik tisztségviselője az ombudsmanhoz fordult, hogy mondja ki: ez a gyakorlat törvénytelen. Az ombudsman igazat adott nekik, és azt is kimondta, hogy Alaptörvény-ellenes. A kormány ezért 2015 januárjától módosította a szabályozást, és az alapszabadság immár érinthetetlen.
Csakhogy időközben eltelt három év, és a szakszervezetek az addig elveszett pénzért perlik most az államot – magyarázza Kordás László, a szakszervezeti tömörülés elnöke. A munkáltatókat tudniillik hiába perelnék: egyetlen bíróság sem ítélné el őket azért, mert egy hatályban lévő jogszabály szerint jártak el.
Egy jogi iroda most állítja össze a peranyagot – a precedens értékű ítélet egy olyan asszony esetében születhet meg, aki több évig épült fel gerincműtétjéből, így gyakorlatilag egész szabadsága (több mint egyhavi jövedelme) ugrott.
Ha a bíróság a MASZSZ-nak ad igazat, akkor több tízezer eljárás indulhat (tagjai képviseletét a szakszervezet ingyen látja el) és kvázi futószalagon születhetnek meg a kárpótlást biztosító í
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!