2015. október 21., 16 óra 29 perc – Marty McFly, dr. Emmett L. Brown és Jennifer Parker Hill Valley-be érkezik... - Jelen állás szerint mind a múltba, mind a jövőbe lehetséges utazni. Ne dőljünk be azonban az erre szakosodott utazási irodáknak, mert egyelőre még csak szubatomi szinten, és azt is csak elméletileg. Szerdán azért izguljunk egy kicsit: megérkezik-e Marty McFly a kaliforniai Hill Valleybe.
Bár már Szent Ágostont is igen foglalkoztatta az idő természete a 4. században, szépirodalmi alkotásként csak a 18. század első harmadában az ír Samuel Madden vetette papírra az első időutazásos kalandtörténetet: az 1733-as keltezésű Emlékiratok a 20. századból című írásában egy angyal 1997-ből utazik vissza a múltba több mint 250 évet, hogy a jövőt igazoló dokumentumokat egy brit nagykövethez eljuttassa. Emlékezetes az az eset is, mikor a 19. században egy nap egy angol úriember hiába várt a kocsijára, az érkező utasszállító helyett hirtelen ezer évvel korábban találta magát – legalábbis az 1838- as, ismeretlen szerzőjű történetben (Missing One’s Coach: An Anacronism) –, hogy ott egy kolostor szerzetesével vitassa meg a világ előrehaladásának esélyeit. Ezt követően ugyancsak szempillantás alatt visszatér a jelenbe – ám a kocsiját már elszalasztotta!
A legismertebb persze Mark Twain Egy jenki Arthur király udvarában című regénye (1889), ahol a 19. századi főszereplőt 528-ban kis híján máglyán megégetik, ám ő a napfogyatkozásról való tudásával bűvészkedve kiügyeskedi magát szorult helyzetéből.
És nem feledkezhetünk meg persze Mikszáth Kálmán Új Zrínyiászáról (1898) sem, amiben a 16. századi szigetvári vitézek teremnek egyszer csak a kiegyezés utáni korszakba.
A gépek ideje
A rejtélyes időkapuk, idegen, felsőbb hatalmak, netán a kábulat időutazásokat lehetővé tevő ereje után azonban a 19. század végén elérkezett a tudatos korfeltárások, a gépek ideje.
De hogy is néznek ki az időutazásokat lehetővé tevő időgépek? A Terminator-filmekből (1984–2015) erre például nem kapunk választ, a Sötét zsaruk 3. részében (2012) pedig mindössze egy kronométer és egy toronyház szükségeltetik az ugráshoz a Will Smith alakította J ügynöknek.
Kissé, de nem sokkal bonyolultabb a szerkezet Herbert George Wells 1895-ös nagyhatású regényében, Az időgépben, melynek segítségével az időjáró előbb 802 701, majd 30 millió évet tesz meg előre az időben, hogy szembesüljön az emberiség végnapjaival. A prototípus egy falióra méretű nikkelszerkezet, mely elefántcsont és hegyi kristály berakásokat is tartalmaz. Egyik emelentyűje lenyomásával a jövőbe, másikkal a múltba lehet közlekedni. A valódi időgép sem sokkal nagyobb azonban ennél, viszont csavarok tartják össze, olajozni kell a kvarctengelyeit, amik könnyen megrepedhetnek, és ülés gyanánt nyeregbe kell szállnia utasának. Évszázaddal későbbi rokona 1984-ben tűnik föl a Playboyban. Itt jelent meg ugyanis Ray Bradbury Wells műve előtt tisztelgő A Toynbee-átalakító című novellája. Időgépe a Roppant Óra névre hallgat, és műanyag borítása alatt úgy néz ki, mint „egy pókhálókkal teli barlang. (…) Kristályereiben szellemek keringtek”, ülése párnázott. Alkotója, Craig Bennett Stiles 100 évet utazott előre az időben, hogy aztán kihirdesse: a világ bámulatosan jobb hely lesz egy évszázad múlva. És a jóslat beteljesíti önmagát: az emberek fölhagynak a pusztítással, édent teremtenek a Földön. Ugyanakkor az „időutazó” hazudott, az időgép nem valós, jövőutazását csak kitalálta az emberiség üdvére.
A legnagyobb karriert a Vissza a jövőbe DeLorean DMC–12 típusú gépkocsija futotta be az időgépek evolúciójának téridejében. Dr. Emmett L. Brown, azaz Doki, a gülüszemű amatőr tudós 1955. november 5-én a WC-kagylóra fölállva egy órát(!) akart megigazítani, megcsúszott, beütötte a fejét, és bódulatában megálmodta az időgép lelkét, a fluxuskondenzátort. 30 évébe telt megépítenie a masinát, amit 1985. október 26-a éjjelén 1 óra 18 perckor próbál ki. A világ első időutazója szerepére kutyáját, Einsteint(!) jelöli ki. Hogy miért DeLorean? – tehetjük föl a kérdést famulusával, Marty McFlyjal. (A DeLoreanből összesen 9000 készült rövid idejű – 1981–82 – gyártása során – a szerk.) „Adjuk meg a módját” – válaszolja Doki, aki előnynek tartja a rozsdamentes acélszerkezetet. Bár az időgép elektromos, az 1,21 gigawatt teljesítményhez nukleáris üzemanyag szükséges, cseppfolyós plutónium vagy éppen villámcsapás képében. Csak megjegyzésképpen: a plutónium olvadáspontja 640 Celsius-fok. A repülésre átalakított időgépjármű később elpusztul, hogy a 3. rész végén a Doki újraalkossa, ezúttal egy repülő luxusgőzmozdonyba építve.
William Gibson A periféria című regényében (2014) a lehetséges jövők és múltak között a számítógép virtuális világa biztosítja az (idő)kapcsolatot. „Hallott már a szerverről? Feltehetőleg Kínában van… ennek segítségével kommunikál a múlttal, jobban mondva egy bizonyos múlttal, ami különbözik a miénktől…”
Fizikusok előnyben
Az einsteini relativitáselmélet óta nemcsak a sci-fi (forgatókönyv)írók fantazmagóriája az időgép, az időutazás összeegyeztethetővé vált a fizika törvényeivel – így komoly tudósok is erőfeszítéseket tettek, hogy a múltba és a jövőbe sikló gépeket alkossanak. Az elméleti fizika egyik időgép-elképzelése egy fekete lyukban található féregjárat, egy olyan csatorna, ami a tér és idő két távoli pontját köti össze – így a jelent a jövővel is. Akár saját magunkkal is találkozhatunk ekként, mielőtt elindulnánk… Ám a legkisebb probléma, hogy a fekete lyukakból nemigen lehet kitörni, így nem is számolhatna be tapasztalatairól az utazó.
Egy másik időgépet egy hasonlattal így ír körül az elméleti fizikus Michio Kaku: ha május 1-jén körbetáncoljuk a forgó májusfát, könnyen áprilisban találhatjuk magunkat. Az időgép holland pionírja, Willem Jacob van Stockum 1937-es feltételezése az volt, hogy ha egy végtelenül hosszú, forgó henger körül keringünk magunk is, szintén indulás előtt érkezhetünk meg. Kérdés, hol az a rúd… ami ráadásul ilyen gyors forgás következtében minimum szétszakad!
Az áttörést Kip Thorne fizikus vitte véghez egy 1988-as cikkében, amelyben valószínűnek tartottaa korábban Stephen Hawking által is elvetett időutazás lehetőségét. [Nem alábecsülendő, hogy Thorpe inspirációjául Carl Sagan Kapcsolat című könyvének (1985) kézirata szolgált, melyhez előszót kellett írnia – Sagan az elméleti fizikus útmutatásai alapján módosított is regényén.] Thorne „átjárható féreglyuk” időgépe két, fémlappal határolt kamrából áll. Mindkét kamra két, koncentrikus gömb, egymáshoz közel. Köztük az óriási elektromos mező megbontja a téridő szövetét, és egy lyukat hoz létre a két kamra között. Mikor az egyik kamrát fénysebesség közeli állapotba hozzuk (elküldjük egy űrhajón), lelassul benne az idő. Ekkor nincs más dolgunk, mint a másik (földi) kamrából a köztük létrehozott féreglyukon átsétálni a lelassult időtérbe, azaz a múltba – vagy vissza: a jövőbe. A gond az, hogy mindez kvantumszinten működhet, s akkor is csak az időgép létrehozásának pillanatáig tudnánk visszamenni az időben… Mindeközben Genf közelében az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) 27 kilométeres föld alatti alagútjában, a Higgs-bozon vadászatának melléktermékeként – feltételezik –: létrejött egy szubatomi időgép. Ugyanis a fénysebességhez igen közeli részecskeütköztetések során a keletkező új parányok révén nagy energiájú zárt időhurkok keletkeznek, üzenve a múltnak és jövőnek.
Marty McFly-érkezés party
2015. október 21., 16 óra 29 perc – Marty McFly, dr. Emmett L. Brown és Jennifer Parker megérkezik a Kalifornia állambeli Hill Valleybe. Mindez azért érdekes, mert pár pillanattal korábban szálltak csak be egy időgéppé alakított DeLorean DMC–12 típusú gépkocsiba 1985. október 26-án, szombat este! Az 1989-ben bemutatott Vissza a jövőbe II. című film jövőképe legendássá vált – másodpercre pontos meteorológiai előrejelzés, önbefűző cipő, önszárítós, önmagától méretre beálló dzseki, légdeszka, portaszító papír, hidratált pizza. A múltbeli jövő jelenkori tiszteletére október 21-én Mogyoródon, a Ring autósmoziban – utalás a VAJ III.-ra – levetítik a filmet, lesz tombola és jelmezverseny, a mulatsághoz csatlakozik a DCM – DeLorean Club Magyarország csapata is. A buli a budapesti AnKERT-ben (VI. ker.) folytatódik koncertekkel, vetítéssel. A filmet október 15-től országszerte is újra műsorra tűzik a mozik.
„– Az ember magától Homérosztól és Platóntól tanulhatna görögül – vélte a zsenge korú fiatalember. – De akkor meg is buktatnák a szigorlaton. A német tudósok ma már jobban tudnak görögül, mint ahogyan Homérosz és Platón tudott!”
(H. G. Wells: Az időgép. Ford. Ruzitska Mária)
0,02 mp
– ennyivel került közelebb a jövőhöz a jövőutazás világrekordere, Szergej Avgyejev orosz űrhajós, aki összesen 784 napot töltött űrrepüléssel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!