Úgy tűnik, a diplomácia az EU-ban kifizetődőbb a nyers erőnél: Lengyelország elérni látszik, hogy a nyugdíjreform költségeit elszámolhassa államháztartási hiányként. Erről mi lemaradtunk.
A hazai nyugdíjpénztárak vagyonának államosításáról szóló parlamenti szavazás előtt néhány órával jött a hír, hogy a lengyel pénzügyminisztérium megállapodásra jutott az Európai Bizottsággal, s így Varsó elszámolhatja a nyugdíjreform költségét az államháztartási hiány kiszámításakor. Emlékezetes, hogy augusztusban kilenc tagország – köztük Magyarország és Lengyelország is – kezdeményezte az Európai bizottságnál az államháztartási hiány és az államadósság számítási szabályainak módosítását. A kérelmező országok arra hivatkoztak, hogy 2004 előtt egyszer már mód volt a reformköltségek elszámolására, míg a bizottság ezúttal azzal hárított: a magánkasszák nem részei az államháztartásnak. Az elutasításra két markáns válasz érkezett: a magyar kormány a tárgyalási pozíciót feladva, az államosítás útjára lépett, míg a lengyel vezetés szívósan tovább tárgyalt, s elérte azt, ami a többieknek nem sikerült.
Magyar szempontból már nincs jelentősége annak, hogy a lengyelek megállapodásra jutottak az Európai Bizottsággal a magánnyugdíjpénztárak előtakarékossági hatásának költségvetési elszámolhatóságáról – magyarázta Kovács Mátyás, a Raiffeisen elemzője. Emlékeztetett: az alku nyilvánosságra került részletei alapján jövőre azon országok élhetnek ezzel a lehetőséggel, amelyeknek az adóssága a 60 százalékos maastrichti küszöbnél nem magasabb, ennyiben tehát hazánkat akkor sem érintené a megállapodás, ha időközben a kormány nem tett volna lépéseket a magánkassza államosítása irányába. A magyar államadósság ugyanis a GDP 80 százalékát közelíti, míg a lengyel államadósság csupán 55 százalék körüli.
Elemzők szerint a lengyel tárgyalási siker egyik összetevője, hogy Varsó közel áll az euró bevezetési feltételek teljesítéséhez, s ennyiben a közép-európai tagországok eminense lehet. Ettől függetlenül jól látható, hogy érdemesebb tárgyalni a bizottsággal, mint konfrontálódni. A magánkasszák hazai államosítása sem mentesíti a magyar kormányt a tárgyalási kényszer alól, nagyon nem mindegy ugyanis, hogy az Európai Bizottság miként engedi majd elszámolni Magyarországnak a magánpénztári vagyon államosítását. Például egyben vagy több évre szétterítve? Vajon miként érinti ez az államháztartási hiányt, miként az államadósságot? Az is kérdéses egyelőre, hogy a már folyó túlzott deficiteljárást hogyan befolyásolja az állami kézbe kerülő pénztári vagyon?
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
