Nem először történik, hogy családtagok, barátok egymást becsapva, fiktív és csereszerződésekkel „ügyeskednek”, amelyekhez ügyvédek nevüket, hitelüket adják. A tököli eset is hasonló. Különlegessége a fiktív szerződéseket ellenjegyző ügyvéd személye: Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos.

 

A szövevényes történet helyszínén beszélgettünk az érintettekkel. Pesuth Ambrus és Tomin Mátyás nagy átéléssel mesélték az egy évtizede zajló átverés részleteit. – Családon belül meg kellett volna oldani – így a 84 éves Pesuth Ambrus. – Egy bocsánatkéréssel és kártalanítással elintézhette volna az unokaöcsém. E helyett éveken át hitegetett minket, becsapott és kihasználta, hogy rokonságunk miatt bíztunk benne. 2009-ben adtuk be a feljelentést, mert már elfogyott a türelmünk, és vissza akarjuk kapni, ami a miénk.

P. A. budapesti főorvos 1999 őszén megkereste nagybátyját, Ambrus bácsit, a volt téesz- elnököt, hogy a Tököl külterületén lévő Holtak Dűlőben – családi vállalkozásként – bányásszanak sódert. A föld Ambrus bácsi, felesége és fiuk tulajdona, ahhoz kellett a hozzájárulásuk, hogy a bányászati engedélyt P. A. megszerezze, aki később rábeszélte a szomszéd földtulajdonosokat is, hogy szálljanak be az üzletbe. Így került kapcsolatba Tomin Mátyással és az azóta már elhunyt Varsányi Lajossal. Ekkor már komoly üzleti befektetésről volt szó. A tököli önkormányzat megadta a fúrási engedélyt és jelentős mennyiségű sódert találtak. Évek alatt egy engedély kivételével – a tököli vízügyi hatóságéval – mindet sikerült megszerezni, de P. A. nagybátyjának azt mondta, a Környezetvédelmi Minisz­té­riumnál akadt el az engedélyezés.

2001 októberében P. A. ismerőse, Petrovics László meg akarta venni a bányászati jogot, ezért a szántóföldet át akarta íratni. Ehhez Petrovics felvett volna 250 millió Ft hitelt, amiből 130 milliót a földtulajdonosok között osztottak volna szét a tulajdonjog alapján, utólagos vételár megfizetéseként, mesélte Tomin Mátyás. – Hittünk a rokonuknak, jól jött volna karácsony előtt az ígért, 3-4-szeres ár, így belementünk – erősíti meg Ambrus bácsi, majd folytatja: – Petroviccsal csak az unokaöcsém tartotta a kapcsolatot, mi nem is találkoztunk vele és a szerződésből sem kaptunk példányt.

Egy ügyvédi hiba miatt azonban nem jegyezték be a tulajdonosváltást a földhivatalban, mert nem volt az önkormányzatnál 15 napra kifüggesztve a szerződés. Az elővásárlási jog kikerüléséért csereszerződés ötletével állt elő P. A., de mivel Ambrus bácsiék nem bíztak Petrovicsban – a faluban elterjedt, hogy Petrovics be akarja csapni őket –, a helyére P. A. egyik ismerőse, Csákné Baráth Zsuzsanna került, aki ellen több büntetőügy is zajlik vagyon elleni bűncselekmények gyanújával. Csáknéval megkötötték a csereszerződést, P. A. és Ambrus bácsi jelenlétében, aki abból a szerződésből sem kapott. P. A. átíratta a bányatelkeket Csákné nevére, aki még aznap továbbcserélte azt Petroviccsal. – Erről persze semmit sem tudtunk, vártuk a pénzünket. Úgy hitték, a bányatelkek tulajdonjoga továbbra is az övék, hiszen P. A.-val abban maradtak, hogy amíg nem kapják meg az ígért ellenszolgáltatást, addig nem lesz a földhivatalba benyújtva a csereszerződés. Amikor hónapok múlva sem látták a pénzt, a sértettek rádöbbentek: átverték őket.

A csereszerződéseket Budai Gyula, jelenlegi elszámoltatási kormánybiztos jegyezte ellen. A földet Petrovics félmillió Ft-ért Molnár Lászlónak adta, de azóta is Ambrus bácsiék használják: minden évben bevetik valamivel. Ráadásul 12 millió Ft APEH-jelzálog van rajta, amit a sértettek csak tavaly tudtak meg. A közokirat-hamisítás három év elteltével elévül, Budai Gyula esetében 2008-ban, tehát ellene nem is indult eljárás. A tököli történetben az időközben elhunyt Varsányi Lajost egy ál-Varsányival „helyettesítették”, szintén Budai Gyula ellenjegyzésével. Csákné pedig az elhunyt Varsányinak ugyanúgy egy 57 ezer Ft értékű herendi étkészletet ajánlott cserébe, ahogyan Tomin Mátyásnak is.

– Se földünk, se pénzünk, semmit sem kaptunk az ígért ingóságokból. Vissza se tudjuk vásárolni a földet Molnártól, mivel több cégnek tartozik, tízmillió forintot is meghaladó végrehajtási jogok vannak a földön – foglalja össze a sanyarú történetet Pesuth Ambrus.

A csalás és a hitegetés tíz éve zajlik, s addig, amíg folyamatban van, nem évül el.

 A magyar politikában időről időre bejelenti valaki: őt bizony megfigyelték. Legutóbb Budai Gyula állt elő egyelőre bizonyítékokkal alá nem támasztott teóriával: őt két éven át, 2008 és 2010 májusa között megfigyelték. Budai Gyula azt mondta, a megfigyelése akkor gyorsult fel, amikor Szilvásy György volt titokminiszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz került. „Szilvásy Györgynek megvoltak a titkosszolgálati kapcsolatai” – jegyezte meg az MTI kérdésére válaszolva. Szilvásy György cáfolja és rágalomnak tartja, hogy bármilyen köze lett volna Budai Gyula állítólagos megfigyeléséhez, ezért jogi úton próbál elégtételt szerezni igazának.

 A magyar politikában időről időre bejelenti valaki: őt bizony megfigyelték. Legutóbb Budai Gyula állt elő egyelőre bizonyítékokkal alá nem támasztott teóriával: őt két éven át, 2008 és 2010 májusa között megfigyelték. Budai Gyula azt mondta, a megfigyelése akkor gyorsult fel, amikor Szilvásy György volt titokminiszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz került. „Szilvásy Györgynek megvoltak a titkosszolgálati kapcsolatai” – jegyezte meg az MTI kérdésére válaszolva. Szilvásy György cáfolja és rágalomnak tartja, hogy bármilyen köze lett volna Budai Gyula állítólagos megfigyeléséhez, ezért jogi úton próbál elégtételt szerezni igazának.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!