Aki januárig nem lép ki a ma gán nyug díjpénztárból, az a nyugdíjkorhatárig hátralévő évei után nem kap állami nyugdíjat, miközben a 24 százalékos járulékot fizetnie kell – ez a legfontosabb eleme a péntek éjjel benyújtott nyugdíjtörvény-javaslatnak.
Eszerint az állami nyugdíjrendszerben nincs öröklés, helyette bevezetik az özvegyi járadékot, ami viszont az özvegyi nyugdíjjal együtt nem vehető igénybe. Egyéni számlák lesznek, de a részletekről még semmit nem tudni. A nyugdíjakat és az államadósságot is kezelő alapot egy ötfős testület irányítja majd, a kormány pedig folyó kiadásokra is költheti a visszaáramló nyugdíjvagyont.
A pénztári befizetésekre vonatkozó állami garancia megszűnik és „kisöprik” a Pénztárak Garancia Alapját. Aki pénztártag akar maradni, annak máshogy is megnehezítik a dolgát: kizárólag személyesen lehet ezt bejelenteni, a regionális nyugdíjbiztosítási irodában – minden három megyében egy ilyen van. A „maradók” a 24 százalékos járulékukért cserébe csak azt kapják, hogy ha kevés lesz a nyugdíjuk, egyfajta segélyként jogosultak lesznek az időskorúak járadékára. Viszont aki átmegy az államhoz, az eddigi befizetésein képződött nyereséget készpénzben felveheti, miután befizette utána a 16 százalékos szja-t – Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott szerint „jogászok felhívták a figyelmet, hogy igazságtalan lenne" az adómentesség –, vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalhatja, ami után mindenki adókedvezményre jogosult 20 százalékos adóvisszatérítés formájában, legfeljebb 300 ezer forintos felső határig. „Elfogadhatatlanok a nyugdíjrendszer átalakítására irányuló törekvések, zsarolásnak tartjuk a javaslatokat” – nyilatkozta a Vasárnapi Híreknek a december 12-re, Budapestre tervezett, „Az én pénzem, az én nyugdíjam, az én jövőm!” elnevezésű civil demonstráció főszervezője, Csőke András.
Részletek a Fókusz rovatban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
