Emeljen neked bért a kormány!

Már-már lustulni látszottak a kormány vívó- és csípődobásizmai, az ellenzék és a Soros-szervezetnek fantáziált civilek gyengülésével nem maradt más ellenfél, mint a nép maga. Nagy tanácstalanságában akár erre a következtetésre is juthatna az ember, amikor értelmet próbál keresni a béren kívüli juttatások rendszerének kivéreztetésében. Hiszen olyan járandósághoz nyúltak hozzá, amit évekig építgettek a munkavállalók széles tömegeinek a megelégedésére.

Valódi gázszerelők

Mielőtt megnéznénk, mit veszít januártól kétmillió ember a döntéssel, nézzük a kedvezménymegszüntetésnek a munkavállalók általános hangulatára gyakorolt hatását. A héten 4-5 ezer ember fejezte ki nemtetszését a fővárosban tartott tüntetésen olyan sípolással-dobolással, ami csak látszólag emlékeztetett egy dél-amerikai fiesztára. Gyakorlatilag kemény kokikat kapott a kormány – „ma már kevesebb a jó gázszerelő, mint a sikeres oligarcha!” –, hogy a szabadfogású gazdagodási világbajnok említésénél messzebb ne menjünk. Ezt Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmában Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke mondta, ahogy ezt is: „Mostantól számolniuk kell [a kormánytagoknak – a szerk.] azzal, hogy a dolgozók akcióegysége minden, a valódi munkát végzőket hátrányosan érintő húzásnál felemeli az öklét. Kezdjenek félni attól, hogy mi történik, hogyha ebbe az ökölbe toll kerül, hogy a függöny mögött két, egymást metsző vonalat húzzon!” Ezzel az ütős mondattal a legkellemetlenebb helyen találta meg a kabinetet. Székely szerint furcsa, hogy pont a családbarát kormány számára kell bizonygatni a családok évében, hogy a családokat működtető dolgozóknak az üzemi étkezde, a képzési támogatás, a munkába járás, az egészségről és a nyugdíjról való gondoskodás nem luxus, amit agyon kell adóztatni. „Csak a magánrepülőgép nem luxus, pláne, ha cicát visznek vele?”, tette föl a kérdést Vajna Tímeára utalva.

A mostani megmozdulás egyik szervezője, Hatvani Jácint, a Paksi Atomerőmű Zrt. váltóműszakos dolgozóit tömörítő Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezetének elnöke is betalált párszor. Orbán Viktort idézte, aki szerint az adócsökkentés, a béremelés afelé viszi a magyarokat, hogy elmondhassák, van munkahelyük, és megéri nekik dolgozni. Ezt – tette hozzá a paksi elnök – ők is szeretnék elmondani önmagukról.

„A kollektív szerződések értékeinek felrúgása, a béren kívüli juttatások kedvezményes adóztatásának a megszüntetése ellentétes a miniszterelnöki kommunikációval, és azzal is, amit éveken át az öngondoskodás szükségességéről papoltak”, jelentette ki a tüntetésen, ahol a „Wellness helyett lakhatást, beiskolázási segélyt, nyugdíjat!” témakörben fogalmazódtak meg a követelések.

Nyomokban racionalitás

A kedvezményes béren kívüli juttatások kivezetésének érdemben se gazdasági, se költségvetési racionalitása nincs Kiss Ambrus szerint. A Policy Agenda kutatóintézet vezetője szerint nehezen magyarázható, hogy a több év alatt „felfújt” Erzsébet-utalvány rendszerét elengedik. Úgy látja, ebben a történetben a kormány egy elefánt finomságával mozog, amikor a jól szervezett tüntetésre válaszul a sportrendezvények belépőit kedvezményes körben hagyja. „Mintha nem értenék, miről szól a munkavállalók tiltakozása, bár szerintem egyszerűen csak egy ügyetlen időzítés lehet a háttérben” – mondja a kutatóintézet vezetője. Kiss Ambrus szerint a jövő évi bértárgyalások eleve negatív mezőből indulhatnak, hiszen ha a cafetéria beépül a bérbe, akkor ezt már egy emelő hatásnak értékelhetik a munkaadók.

Andor László közgazdász, Magyarország foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős 2010–2014 közötti uniós biztosa szerint nehéz nem észrevenni, hogy a választások óta rejtett pénzügyi kiigazítás, megszorítás folyik. „A kormány a választások előtt jobbnak láttatta az ország helyzetét, mint amilyen valójában volt. Azóta sok mindent visszavonnak: idetartozik az uniós források visszahívása az önkormányzatoktól, a lakástakarék-pénztárak támogatásának megszüntetése, a közszolgálat drasztikus létszámcsökkentése és most a béren kívüli juttatások adókedvezményének majdnem teljes kivezetése is.”

Mint kormánynak az egyszerűsítés

Negyedével csökkenhet a munkavállalók nettó jövedelme a béren kívüli juttatások megadóztatása miatt – ezt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közölte a nyáron. (Más források szerint kvalifikáltabb munkahelyek esetében éves szinten több százezer forintos lehet a nettó jövedelemcsökkenés.) Ezért vonultak a szervezetek először az MNB székháza elé, bár előbb jött volna a résztvevők elé Pallasz Athéné Stradivarius-lábakon, mint hogy Matolcsy György jegybankelnök átvegye a petíciójukat.

Az elmúlt napokban nem igazán derült ki, mi a baja a cafetériával a kormánynak. Aki a döntés mögött oligarchákat orrontott, csalódnia kellett. Más lehet a motiváció. Aki esetleg a Fidesz–KDNP választási programjában keresné a lépés hátterét, annak előbb a választási programot kellene megtalálnia. Ennek híján forduljunk a kormány fejéhez. „Kezdjük azzal, hogy a cafetériát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük” – fogalmazott Orbán Viktor 2016 márciusában. A kormányfő tehát három éve még a Szép Kártyát is bedarálta volna, ami pedig jelentősen növelte a turizmus bevételét, 2010–2015 között a belföldi vendégéjszakák számát 29, a szálláshelyek magyaroktól származó bevételét 64 százalékkal növelte. Azóta viszont Orbán barátja Mészáros Lőrinc, és veje, Tiborcz István és több más Fidesz közeli oligarcha annyi hotelt vett birtokba, amennyi tiszta nyeresége még egy mértéktelen eurázsiai kormánypártot is évekig el tudna tartani.

Mindenesetre tavaly még több minisztérium is a cafetéria szélesítését népszerűsítette, Novák Katalin például a Diákhitel-törlesztés kedvezményes körbe vonását egy éve ismertette. Aztán idén nyáron már megváltozott a kommunikáció, és a kormány közölte: egyszerűsítést akar az adószabályokban. Amúgy pedig a „munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal”. Varga Mihály akkor hozzátette, a lehető legnagyobb összegű béremelést számos adó- és munkajogi intézkedéssel segíti a kormány.

Karaktergyilkosság jöhet

Az igazán érdekes időszak azonban most jön. A munkaadók előtt ugyanis komoly számtanpélda van: odaadják-e a cafetériaelemeket felbruttósítva, tehát további kiadásokat, közterheket vállalva, vagy egyáltalán nem teszik meg ezt, esetleg köztes megoldást keresnek, amikor megosztják a terhet a munkavállalókkal. Vagyis amikor mindenki rosszabbul jár. Bonyolultabb a kép amiatt, hogy közben a szakszervezetek 13-15 százalékos bérköveteléssel álltak elő. A Liga a minimálbért 154 560, a garantált bérminimumot 207 575 forintra emelné. (Most a minimálbér bruttóban 138 000 forint.)

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a tüntetésen a VH-nak elmondta: a versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fóruma (VKF) november 13-i ülésén tárgyalnak a követeléseikről és a cafetériáról, ahol a családtámogatási, lakhatás-mobilitás és a hosszú távú öngondoskodásról szóló elemek adókedvezményének megtartásáért állnak ki. A kevésbé népszerű elemek fokozatos kivezetését tudják támogatni. Hatvani Jácint lapunknak úgy fogalmazott, ha a figyelemfelkeltő tüntetésük nyomán a kormány nem hajlandó változtatni az adótörvényeken, a béren kívüli juttatásokat érintő szabályokon, akkor további érdekérvényesítő lépésekre lehet számítani. Arra a kérdésre, hogy mint fő szervező felkészült-e a kormánymédiumoktól érkező karaktergyilkosságra, elmondta: a céljaik politikamentesek, nem a hatalommal mennek szembe, és nem a kormányváltás a céljuk. „A karaktergyilkosságra törekvést bóknak fognám föl, mert akkor úgy látja a kormány, hogy bár minden eszközzel akadályozta, a szakszervezetek úgy megerősödtek, hogy tényezővé váltak a munkavállalókat érintő döntésekben.”

Pökhendi provokáció

A kormány „jó érzékkel” az e heti tüntetés másnapján tudatta, hogy meggondolta magát, és a sport- és kulturális rendezvények látogatására továbbra is fenntartja a kedvezményes adót. Tehát: három húsba vágó témakört megneveztek a szakszervezetek, erre egy jóval kevésbé népszerű negyediken enyhített a stadionépítések kormánya. „Ez egyértelmű provokáció, nem is az első ráadásul, ami ahelyett, hogy csitítaná a kedélyeket, olajat önt a tűzre” – ez a véleménye Kordás Lászlónak, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökének. „Ez a pökhendi gesztus még inkább összerántja a szakszervezeteket. Már tervezzük a következő, erősebb véleménynyilvánítások lehetőségét. Mi igyekszünk felrázni az embereket, de nem tudunk helyettük cselekedni. Ha az állampolgárok kiállnak önmagukért, akkor nemcsak a mostani, hanem az előttünk álló összes, őket érintő kérdésben megkerülhetetlen lesz a munkavállalók érdeke.”

FOTÓ: DRASKOVICS ÁDÁM

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!