A kormány szerint a bevándorláspárti Brüsszel, az ellenzék szerint viszont a „kivándorláspárti” kormány az új szovjet birodalom, ami ellen függetlenségi harc folyik. Ez az idei október 23-i üzenetek esszenciája. Amíg az illiberális fordulatot nem erősíti meg tiszta választás, addig a kormányváltás lehetőségeit taglaló ellenzéki erők mondásait kell felhangosítani.
Érdemes nem feledni, hogy ameddig az ország fele a kormányra (és a propaganda által sulykoltan a migráció és az impotens ellenzék „leváltására”) szavazott tavasszal, addig a fele ellene voksolt. Nincs okunk azt gondolni, hogy az arány jottányit változott volna. A pártpreferenciák persze nagyon is változtak, hiszen kevés párt úszta meg sérülés nélkül a tavaszi ütközetet; a Jobbik és az LMP is lényegében az összefogási kényszerbe roppant bele. A kérdés, ha unásig ismert is, ugyanaz: kinek az érdeke volt, hogy a gyík, az ürge, az oroszlán, a fóka és a pávián (az állatok pártszimpátia szerint behelyettesíthetők) című képzelt fabulán szórakozzon a nagyérdemű? Ami Felcsútról jó futballtaktikának tűnhet (a győzelemért mindent), egy országgal játszva több mint kockázatos.
Akar a fene bevándorlóországot!
A kormánnyal elégedetlenek tábora (hárommillió ember) számára október 23-án kiderült, nagyjából mit várhat a demokratikus pártoktól a nem demokratikus játéktérben. Tavasszal megértették a pártok, hogy ha a mandátumuk átvétele magyarázható is, de nem folytathatják ugyanazt, ugyanúgy. Ha hiszünk Gyurcsány Ferenc DK-elnök minapi véleményének, hogy Magyarországon megszűnt a parlamentáris demokrácia, akkor végképp kérdéses lehet a választók számára: mire jó a parlament?
Hadházy Ákos volt az, aki volt LMP-s társelnökként a Kossuth téren töltötte az időt a parlament alakuló ülésén, és az ünnepélyes mandátumátvételtől is távol tartotta magát. Ma az ő korrupcióinfókból kinőtt innovációja, az Európai Ügyészséghez csatlakozást erőltető aláírásgyűjtés az, ami közös platformra és egy színpadra képes állítani a legkülönfélébb ellenzéki erőket. Fájdalom, hogy éppen az LMP képviselője nem állt a színpadon; Hadházynak csakúgy oka van az ellenérzésekre a fegyelmi testületet elszabadult hajóágyúként üzemeltető volt pártjával szemben, mint Vágó Gábornak, aki megorrolt, mert a Korrupcióellenes Szövetség (Kellesz) titkáraként nem beszélhetett a tüntetésen. E közjáték arra jó volt, hogy a Magyar Televízió – amely példátlan elfogódottsággal viszi a kormány szavát, miközben nem ad hírt az ellenzéki aláírásgyűjtésről – tudósításában kiemelten örvendezhessen neki.
„A mai magyar kormányt nem egy korlátlan utánpótlású fegyveres hatalom, nem az orosz tankok végeláthatatlan sora tartja fenn, hanem a szinte elképzelhetetlenül sok és korlátlanul ellopható pénz az európai uniós támogatásokból – értékelt Hadházy Ákos. – Nemcsak a luxusjacht, a luxusrepülő, a kastély, a 12 milliós óra és az egymilliós öltöny a felháborító és a baj, hanem hogy ebből az irgalmatlan mennyiségű lopott pénzből minden megvehető. Megvehető szinte a teljes magyar sajtó, és abban reggeltől estig orrba-szájba terjeszthető az az ótvaros hazugság, hogy az ellenzék vagy Brüsszel csak azért beszél a kormány bűneiről, mert bevándorlóországot akar. Akar a fene bevándorlóországot!”
Most már tényleg csak egy…
A Közös Ország Mozgalom tavaszi taktikai szavazásának kudarca után talán hiábavalónak tűnhet, de új ellenzéki összefogás körvonalai tűntek föl az idei forradalmi emlékezésen. Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester februári sikerére építve, konzervatív értékrendű személyiségekkel, Hadházy Ákossal, Lukácsi Katalin volt KDNP-s politikussal együtt készítik elő a „Mindenki Magyarországa” munkanevű mozgalmat. Ez a civil szervezet a jövő évi önkormányzati választásokon arra kíván lehetőséget adni, hogy színeiben egy-egy jelölt indulhasson a fideszessel szemben a polgármesteri és a képviselői székekért. A zászlóbontás október 23-án elmaradt, Hadházy beszédének utolsó szavai idézték meg „mindenki Magyarországát”. És azt, ami szintén érinti a választásokat, hogy „jól kell szavazni, ugye – ahogy mondani szokták –, annak a falunak, amelynek polgármestere fejlesztést akar a településén”. A kormány által mind leplezetlenebbül folytatott zsarolás veszélyét ismerik az általunk megkérdezett városi és megyei pártszervezetek képviselői is. Ők egyébként már az év elején, Márki-Zay sikerével egy időben, egymástól függetlenül több helyen is arra jutottak, hogy közös jelöltjeik civil szervezetet alapítva induljanak 2019 őszén. Így nem kell az országos összefogási egyezkedés kínjait kiállniuk, s talán jobban elfogadja a pártosságot háttérbe szorító megegyezést a lakosság is.
Az összefogásról Márki-Zay Péter beszélt a tüntetésen. Szerinte azt, hogy ez működik, Hódmezővásárhely után bebizonyította Balmazújváros és Rákospalota is. „A pártállam legyőzéséhez 3200 Hódmezővásárhelyre van szükség… Csak összefogva dönthetjük meg a pártállamot. Aki ezzel ellentétesen azt mondja, hogy nincs szükség összefogásra, legyenek biztosak benne, hogy annak a Fidesz írja a szövegeit” – mondta a polgármester, aki a jövőt illetően a békés választási sikerben bízik, de egyszersmind radikális hangot ütött meg. „Hatvankét éve nem volt forradalom, de nem biztos, hogy hatvankét évig nem is lesz. Egyetlen zsarnok sem adta át önként a hatalmát, egyetlen zsarnok sem adta át jótékony célra a kastélyát, a magánrepülőjét, az offshore-számlákra menekített vagyonát. Vagy alkut kötnek, vagy forradalmárok rángatják ki őket a limuzinjukból…”
Fidesz-remény a reménytelenség
A Jobbik és az LMP külön demonstrált október 23-án, és vélhetjük, a Lehet Más a Politika a volt társelnökök április 8. előtti összefogós bűneiből kiindulva nem ebben az irányban keresik a szebb jövőt. Hanem a (már nem annyira?) szélsőjobbal kötendő szövetségben, amely merőben új pálya volna számára. Hiszen a hangjukat kereső radikálisok azért még mindig okoznak meglepetést:
„Te utolsó aljas zsebdiktátor, el fog jönni az idő, amikor majd a nép fog odasuhintani neked, és akkor majd az enyves kezed a zsebedből a bilincsbe kerül” – hogy Jakab Péter Jobbik-szóvivőt idézzük. E két említett párttal együtt sem közelítette volna meg a pár ezres tömeg Orbán Viktor emelkedett közönségét, ahol még akkor is sokan lettek volna, ha az uniós pénzekből vásárolt települési kisbuszokkal érkezetteket levonjuk az Andrássy úti közönség számából.
Kiégtek az emberek, széthúzás, apátia és tudatlanság van – értékeltek a tüntetés résztvevői. Az emberek reménytelensége a Fidesz egyetlen reménye, rímelt e hangokra Lukácsi Katalin gondolata.
„Mások akarják megmondani nekünk, hogy kikkel éljünk együtt a saját hazánkban” – hozta a formát Orbán a Duna túloldalán. „És ez a hülye sok magyar ember belenyugszik”, mondta egy férfi a sok lopásra reagálva a korrupcióellenes tüntetésen.
És ekkor jön a hír az interneten (a Momentum politikusa, Nemes Balázs ollózott a korabeli közlésből): a Fidesz 2009- ben támogatta az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. Van a tudás, és van a hit. A kettő között aligha van migráció.
FOTÓ: NÉPSZAVA
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
