Tegnap éjfélkor lejárt a határidő, amelyet az Arab Liga adott a szíriai kormánynak. Az ultimátum lényege az volt, hogy Damaszkusz véget vet az erőszaknak és elfogadja a szervezet által két hete kidolgozott béketervezet, vagy szankciókat vezetnek be az ország ellen.
Az ENSZ becslései szerint legalább 3500 tüntető vesztette életét január óta. A világ vezető politikusai többször is felszólították a 11 éve hatalomban lévő Asszadot arra, hogy ne akadályozza a demokratikus átmenetet, hiába. Az Arab Liga november 2-án mutatta be békejavaslatát, amelynek értelmében Szíriának vállalnia kell, hogy véget vet az erőszaknak, beengedi a külföldi újságírókat, amnesztiát ad a politikai foglyoknak, kivonja a katonaságot a városokból és párbeszédet kezdeményez az ellenzékkel. Az ellenzéki tiltakozás ettől új erőre kapott, de még durvábban válaszoltak rá: csak ebben hónapban 400 tüntetőt öltek meg a rendvédelmi erők. Éppen ezért sokak szerint a mostani beleegyezés is csak porhintés, ugyanis ha kivonnák a katonákat a városokból, az ország nagy része kikerülne a kormány ellenőrzése alól, ami akár polgárháborúhoz is vezethetne.
Szíria ellen többféle szankciót is bevezetettek vagy tervbe vettek az elmúlt hónapokban. Az Arab Liga például felfüggesztette az állam tagságát a szervezetben, míg az EU és az USA egy tucat vezető bankszámláját zárolta. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában Franciaország kezdeményezett szankciókat a közel-keleti állammal szemben, azonban a terv Oroszország és Kína ellenállásán elbukott. Emellett az EU embargót helyezett kilátásba az olajexportra, míg a szomszédos Törökország azzal fenyegette meg Szíriát, hogy nem ad el több áramot neki.
Az arab államok és Törökország határozott fellépése azonban egy mélyebb összefüggésre mutat rá. Azzal, hogy az év végére az USA kivonja a csapatait Irakból, hatalmi vákuum keletkezik a régióban, amit Irán igyekszik betölteni – állítja az amerikai Stratfor stratégiai elemzőintézet. Ha a síita iszlám egyik ágát képviselő alavita Asszad-rezsim megbukna és újra a többségi szunniták kormányoznak, akkor Irán elvesztené egyik legfőbb szövetségesét, viszont Törökország és Szaúd-Arábia nyugodtabbak lehetnének a hatalmi egyensúly miatt. Ez pedig az USA-nak és Izraelnek is érdekében áll, mert ebben az esetben Iránnak sokkal nehezebb lenne libanoni és palesztin fegyveres szövetségeihez eljuttatnia az utánpótlást, ami a közel-keleti békefolyamatra is jótékonyan hatna.
Eközben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nyilvánosságra hozta, hogy Irán minden állítása ellenére gőzerővel folytatja a nukleáris robbanófejek előállítását. Egy hete pedig két robbanás is történt egy Teheránhoz közeli rakétabázison, amelynek következtében 17 ember – közöttük egy magas rangú tiszt is – meghalt. A hatóságok zárlattal magyarázták a balesetet, de sokan az izraeli titkosszolgálat akcióját sejtik a háttérben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
