Harmincmilliós megapoliszok nőnek ki a földből Ázsiában
A modernitás és az iparosodás elmaradhatatlan velejárója az urbanizáció. A 20. század második felében a dinamikusan fejlődő Japán és Amerika a megapolisz vagy megaváros kifejezéssel bővítették a településkutatás fogalomtárát. De míg 1980-ban csak Tokió, New York, Mexikóvárós és São Paulo népessége haladta meg a tízmilliót, harminc évvel később már 21 megapoliszt tartanak számon a világban, derül ki a BBC összeállításából.
Európában csak három megaváros van, Párizs, Moszkva és Isztambul, és ezek lakossága jóformán a 11 milliót sem éri el. Ezzel szemben a tokiói agglomerációban legalább 36 millióan élnek, Delhiben és elővárosaiban 22 millió, de még a pakisztáni Karacsiban vagy a bangladesi Dakkában is a 15 milliót közelíti a lakosok száma. A legutóbbi évtizedben az indiai főváros urbanizációja volt a leggyorsabb, kétévente átlagosan félmillióan költöztek ide, így nagyon rövid idő alatt Delhi lett a világ második legnépesebb városa Tokió után.
Az előrejelzések szerint 2025-ben 29-re nő a megapoliszok száma. Az újak közül csak három lesz Ázsián kívüli országban: a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa, Kinshasa, a kolumbiai Bogotá és a perui Lima. A kínaiak e tekintetben is átveszik a vezetést, Kanton, Csungking és Senzsen népessége is meghaladja a 10 milliót. A pakisztáni Lahor és az indonéziai Dzsakarta népessége lépi még túl ezt a küszöböt. Ázsia dominanciáját mutatja az is, hogy 2025-ben a tíz legnagyobb városból hét a kontinensen lesz. Tokió és Delhi mellé Mumbai zárkózik majd fel 26 milliós lakossággal.
De hiába van egyre több, a modernség jelképének tekintett megapolisz Ázsiában, az életszínvonal meg sem közelíti a nyugati normákat. Például a jelenleg 15 milliós bangladesi Dakkában gyakran akadozik az áram- és a vízellátás, a közlekedés kaotikus. Az elmúlt tíz évben nőttek a megélhetési költségek, egyre nehezebb ennyi embert ellátni.
A Gyöngy-folyó torkolatánál fekvő ópiumháborúk által és élénk kereskedelméről ismert Kanton ma még nem megaváros, de máris Kína harmadik legnépesebb települése, így néhány éven belül 10 milliónál is többen lakhatják. A baj csak az, hogy a környező vidékről özönlő képzetlen munkásoknak nem sok álláslehetőség akad a magas szintű szaktudást igénylő iparban.
A 13 milliós Karacsiban, Pakisztán pénzügyi és gazdasági központjában sem tudtak még alkalmazkodni a hatalmas embertömeghez. Építettek ugyan hidakat és többsávos főutakat, de a mellékutak elhanyagoltak vagy nem is léteznek, ezért nagyon nehézkes a közlekedés. A szegénynegyedekben nincs megfelelő csatornázás, gumicsövekkel vezetik el a szennyvizet a nagyobb gyűjtőkbe, ezért gyakoriak a fertőzések. A szegénység Karacsiban is a bűnözés melegágya, amihez hozzájárulnak az egyre szélsőségesebb iszlamista terrorszervezetek. Állandóak a bandák, sőt a politikai riválisok közötti leszámolások, a robbantások. A korrupció pedig a mindennapi élet részévé vált.
Az indiai fővárosban az infrastruktúra terén már jobb a helyzet, ugyanis tavaly itt tartották a Brit Nemzetközösség olimpiáját, amire Delhi lázasan készült. 10 körgyűrűt és metrót is építettek, ami enyhítette a közlekedési problémákat. A legnagyobb gondot a rossz közbiztonság okozza Delhiben. Új jelenség, hogy egyre több bűncselekményt kifejezetten nők ellen követnek el.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
