Vasárnap ismét parlamenti választásokat tartanak Törökországban, mert több mint négy hónapja nem sikerült kormányt alakítania az elvileg nyertes Jog és Fejlődés Pártjának (AKP). A választások valódi tétje az, hogy az országot 2002 óta egyre autoriterebb stílusban, először miniszterelnökként, majd államfőként irányító Recep Tayyip Erdoğan beteljesítheti-e az álmát, és az alkotmány módosításával kibővítheti-e az elnöki jogkörét.
Júniusban az egyszerű többséghez szükséges 276 mandátum helyett pártja csak 258-at szerzett meg, és történelmi sikerként a kurd Népi Demokratikus Pártnak (HDP) is sikerült megugrania a 10 százalékos küszöböt. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint, ha csak szűken is, de az AKP meg fogja szerezni a helyek felét. Ez többek között annak köszönhető, hogy az EU jelentős támogatást ígért a mintegy 2 millió menekült ellátásához, és a közel-keleti stabilitás érdekében még Angela Merkel német kancellár is hajlandó volt két héttel ezelőtti látogatásával megtámogatni Erdogan kampányát.
A HDP-nek 13 százalékot jósolnak, de az eredmény nagyban függ attól, hogy a kurd párt legfőbb bázisának számító, Szíriával határos területeken kinyitják-e egyáltalán a szavazókörzeteket, vagy a terrorveszélyre hivatkozva más városokban irányítják a szavazókat. Ugyanis júniushoz képest az a legnagyobb különbség, hogy az azóta eltelt időben Erdoğan mindent megtett az Iszlám Állam elleni harc ürügyén, hogy a kurdokat elhallgattatva a pozícióit megerősítse.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!