Összehívta a nemzetbiztonsági bizottságot Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a horvát–magyar zöldhatár lezárásáról egyeztessenek, miután az európai államés kormányfők csütörtöki brüsszeli ülésükön nem határoztak a görög határ megerősítéséről. Lapzártánkig nem született döntés, de a kormányfő szándékairól árulkodik, hogy az uniós csúcson hangsúlyozta, Magyarország egy óra alatt képes a hátárvédelmet megszigorítani.
Az Európai Tanács ülésének legnagyobb nyertese kétségtelenül Recep Tayyip Erdoğan török elnök volt, akit az előző években rengeteg kritika ért egyre diktatórikus törekvései miatt. De a menekültválság most arra kényszeríti az EU-t, hogy együttműködjenek vele. Erdoğan ennek tudatában érkezett a belga fővárosba, és elég sokat kért azért cserébe, hogy megerősítse a határvédelmet, visszafogadja a területéről érkezett migránsokat, akik nem kaphatnak menedékjogot az EU-ban, illetve ellásson 2 millió szíriai menekültet. Erdoğan a korábban ígért 500 millió euró helyett 3 milliárd támogatást szeretne, illetve zseniális érzékkel a menekültválságot használja arra, hogy országa régóta megrekedt csatlakozási tárgyalásába új életet leheljen. A törökök ennek megfelelően legalább öt tárgyalási fejezetet akarnak lezárni, és a régóta vágyott vízummentességet is ezáltal vernék át az uniós vezetőkön. Franciaország és Törökország ősellensége, Ciprus máris tiltakozni kezdett az ellen, hogy az integráció kérdéseit a menekültválsággal kössék össze. Orbán Viktor azonban nem látja akadályát annak, hogy a török állampolgárok vízum nélkül utazhassanak az EU-ba, ha ezért cserébe Ankara jobban figyel a határokra. Angela Merkel is meglepően konstruktívnak mutatkozik: kijelentette, hogy beleegyezik a 3 milliárdos támogatásba, és vasárnap az országba látogat, hogy négyszemközt beszélhessen Erdoğannal. A nemzetközi figyelem már csak azért is jól jön a török elnöknek, mert november 1-jén parlamenti választásokat tartanak. Ennek az a tétje, hogy az általa vezetett Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) sikerül-e megszereznie a többségét, miután a népszerűségük az utóbbi időben erősen megcsappant.
Az európai vezetőknek a kötelező menekültelhelyezési kvótákról szóló vitájában sem sikerült előre lépniük, hiszen a visegrádi országok Magyarország vezetésével továbbra is erősen tiltakoznak az Európai Bizottság terve ellen, amelyet Németország és Svédország erősen sürget.
Az is aggodalomra ad okot, hogy bár a tagállami vezetők nagy része egyetért abban, hogy a külső határokat meg kell erősíteni, nem küldenek elég szakembert az uniós ügynökségekhez. Az Európai Határőrizeti Ügynökségnek (FRONTEX) 775 szakértőre lenne még szüksége, hogy Olaszországban és Görögországban hatékonyabban ellenőrizhessék a menekülteket. De csak Belgium, Csehország, Litvánia, Portugália, Románia és Svédország ajánlott embert, ugyanakkor mindössze 48 főt. Az Európai Menekültügyi Irodának (EASO) 374 új munkatársra lenne szüksége, de csak Ausztria, Belgium, Hollandia, Románia, Szlovákia és Spanyolország mutatkozott segítőkésznek, ám ők is csak 81 embert adnának.
A megosztottság és az egyre keményebb uniós fellépés ellenére Magyarország nemzetközi megítélése továbbra sem javul. A csúcs előtt Angela Merkel a Bundestagban mondott beszédében kijelentette, hogy ábrándokat kerget, aki azt hiszi, a digitalizáció és a globalizáció korában be lehet zárkózni. Ezzel – ha csak finoman is, de – ismét magyar kollégájának üzent a német kancellár, akinek példaértékű menekültügyi javaslatcsomagját a törvényhozás elfogadta. Ennél sokkal nyíltabb rosszallását fejezte ki Matteo Renzi olasz miniszterelnök, mikor Brüsszelben kikérte magának Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének a szavait, aki néhány napja a menekültüggyel kapcsolatban egy mondatban emlegette Olaszországot Magyarországgal.
29 pontban foglalta össze az amerikai kormány a magyar demokráciával kapcsolatos aggályait – derült ki abból a diplomáciában non-papernek nevezett, tavaly októberben kelt dokumentumból, melyet a mandiner.hu hírportál jutott hozzá. Az amerikai külügy többek között arra szólította fel a magyar kormányt, hogy hagyjanak fel a civil szervezetek megfélemlítésével és zaklatásával, illetve állítsák vissza az Alkotmánybíróság függetlenségét. A VS.hu értesülései szerint az amerikai nagykövetség jelenleg arra vár, hogy a menekültügyben csillapodjanak a kedélyek, és újra „zaklathassa” a magyar kormányt a korrupcióval és az Oroszországhoz fűződő viszonyával kapcsolatban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!