Az emberek kevesebbet vásárolnak, és több adót
fizetnek be a költségvetésbe. Ami rohamtempóban
előlegezi az uniós projekteket, noha a közösség
komótosan fizet. El is szállt a hiány.
A hiány egyre nagyobb, miközben az emberek egyre több adót és járulékot fizetnek be – ezzel a fura kettősséggel írható le a költségvetés állapota. A büdzsén tátongó több mint 1200 milliárd forintos hiány oka alapvetően az, hogy a kabinet őrült tempóban előlegezi az uniós projekteket: erre a célra az első hónapban 1483 milliárd forintot tolt ki, míg a közösség összesen 297,5 milliárd forintot utalt. Hogy miért egyenlít ilyen lagymatagon az unió, annak Romhányi Balázs szerint számos oka lehet. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ügyvezetője úgy gondolja: a legfontosabb ezek közül, hogy a magyar fél sokáig nem is küldött ki számlákat, mert úgy gondolta, hogy Brüsszel különféle fennálló viták miatt úgysem fizetne. Az, hogy az uniós összefeszülések közül melyik volt a valódi ok, az Romhányi előtt sem világos – például nem tetszett az EU-nak, hogy a magyar fél milyen mértékű előleget fizet egyes projektekhez, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatal is több beruházást vitatott túlárazás, cégre szabott pályázat és egyéb szabálytalanságok miatt.
Mindenesetre hivatalosan a kormány nem ideges, és azt kommunikálja, hogy a többi közösségi pénz is itt lesz hamarosan.
A hiányt az sem csökkentette, hogy a lakosság adó- és járulékbefizetései 14 százalékkal hasasodtak (mintegy 170 milliárd). Ez alapvetően annak köszönhető, hogy megugrottak a bérek. (A keresetek az idei első 8 hónapban a KSH adatai szerint 12,7 százalékkal haladták meg a 2016 első 8 hónapjára számított átlagot – 181,2 ezer forintról 202 ezer forintra.) Ám ez nem a gazdaság szerves fejlődésének eredménye, hanem a kormányzat menedzselte minimálbér- és bérminimum-emelésnek a hatása. Romhányi úgy kalkulál, hogy ez a két tétel nagyságrendileg 8,17 százalékkal növelte a bruttó bértömeget, valamint jó közelítéssel ennyivel hizlalta az szja-bevételeket is.
„Ez azt jelenti, hogy a minimálbér és a bérminimum jogszabályi emelése nagyjából a kétharmadát okozta a teljes bevétel-emelkedésnek” – magyarázta a szakértő.
És rögtön árnyalta is a képet: miszerint a fizetések „állami feltornázása” részben nem valós béremelkedést jelent, legfeljebb fehéredést. Ez támasztja alá, hogy a kiskereskedelmi forgalom csupán 4 százalékkal növekszik – az arány (az inflációval együtt is) messze elmarad a béremelkedés ütemétől. Magyarán a magyarok alig fogyasztanak többet. És tényleg, a fogyasztási típusú adókból 124 milliárd forintból kevesebb folyt be, mint ahogy a kormány tervezte.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése ráadásul feszültségeket teremt, ugyanis összetorlódnak a fizetések: a megemelt „minimálosok” beérik a kevéssel többet keresőket. És nem elhanyagolható körülmény, hogy a bérek emelkedése rontja a cégek versenyképességét.
„Akár 3-5 éven belül reális opció lehet kínai, vietnami, indonéz és pakisztáni vendégmunkások szerződtetése, hogy megoldják a magyarországi építőipari cégek munkaerőhiányát” – mondta a Világgazdaság szerint Scheer Sándor, a Market Zrt., a kormány egyik kedvenc építési vállalkozásának az elnök-vezérigazgatója. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter erre azzal reagált: „Ezt az üzleti modellt el kell felejtenie, nem jó helyen keresgél. Minden munka elvégzésére képesek vagyunk Magyarországon… Fizesse meg a munkavállalóit, és akkor nem lesz szüksége pakisztáni emberekre.”
Lázár szerint Scheer felkészült és sikeres üzletember, de most „hülyeségeket beszélt, pedig nem szokott”.
6 százalékkal
nőnének durva egyszerűsítéssel egy olyan ágazatban a bérek Romhányi Balázs számításai szerint, ahol egyáltalán nem dolgoznak bérminimum és minimálbér környéki emberek. Viszont egy másik, szintén hipotetikus ágazatban, ahol szinte kizárólag ilyenek dolgoznának, 24,7 százalék lett volna a béremelkedés.
Magyarán: nem a gazdaság fejődése hozta magával a magasabb bérszintet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!