„Észak-Korea a Szeretet Szatellitjét lövi fel” – ezzel a címmel számolt be korábban az ország hírügynöksége arról, hogy a legendás államalapító Kim Ir Szen születésének századik évfordulóján az űrbe juttatott műhold „büszkén fogja hírül adni és demonstrálni, hogy Észak-Korea az új ázsiai tigris és a gazdasági hatalmak elit klubjának új tagja”.
Ehhez képest pénteken az Unha-3 „célba juttató eszköz”, amely valójában semmiben nem különbözött a Taepodong interkontinentális ballisztikus rakétától, a fellövés utáni 90. másodpercben felrobbant és legalább húsz darabra esett szét. A gazdaság sem fejlődött 1998 óta, mikor a 600 ezer és 1 millió közti áldozatot követelő éhínség után nagyszabású programot hirdetettek: az egy főre eső GDP pedig továbbra is 1000 dollár közelében van.
Az új vezető, Kim Dzsong Un hatalomba lépése után kijelentette: be fogja tartani a nukleáris robbantásokra, urándúsításra és rakétakilövésre vonatkozó ENSZ-tilalmat, az USA pedig 240 ezer tonna élelmiszert ígért cserébe „humanitárius alapon”. Az enyhülés jegyében több diplomáciai forrás is jelezte, újraindulhatnak a három éve megszakadt hatoldalú tárgyalások a nukleáris leszerelésről.
De azzal, hogy interkontinentális rakétát használtak a koreaiak a műhold kilövéséhez, eljátszották a partnereik jóindulatát. Épp ezért hiába tűnik mulatságosnak a kudarcba fulladt akció, a következményei súlyosak lehetnek a koreai nép számára: ha nő a nemzetközi elszigeteltség, nem számíthatnak a segélyekre, és Kim Dzsong Un még elnyomóbbá teheti a rendszert, hogy visszaállítsa megtépázott tekintélyét.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
