A uniós költségvetés befagyasztását kérte a megszorító intézkedésekre hivatkozva öt európai vezető. Az Európai Bizottságnak címzett levelében Angela Merkel, Nicolas Sarkozy, David Cameron, a holland Mark Rutte és a finn Mario Kiviniemi azt írta, hogy „a közös európai kiadások nem róhatnak túlzott terheket a tagállamokra, amelyek éppen azon dolgoznak, hogy egyensúlyba hozzák költségvetésüket”.

 
Sarkozy és Merkel: szigorú takarékosság

A politikusok azt szeretnék, ha a 2014–2020-as időszakban az inflációnál nagyobb mértékben nem emelkednének az államok befizetései, hanem jobban és hatékonyabban használnák fel a befolyt összegeket. A brit miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a válság idején minden országnak a saját érdekeit kell védenie, és a megszorító intézkedések miatt nem vállalhatják, hogy nőjenek az uniós befizetések. Az Európai Unió brüsszeli évzáró csúcstalálkozóján az állam- és kormányfők megállapodtak abban, hogy állandó jellegű pénzügyi stabilitási mechanizmust hoznak létre az euróövezet védelmében. Ennek a jegyében a görög válság miatt bevezetett ideiglenes intézkedések 2013-ig lesznek érvényben, azonban már januárban elindul az „európai szemeszterként” emlegetett rendszer, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy mutassák be előzetesen költségvetési tervezetüket az uniónak. A gazdasági rendezésen túl a vezetők arról is döntöttek, hogy elfogadják Montenegró csatlakozási kérelmét, így Horvátországgal, Izlanddal, Macedóniával és Törökországgal együtt már öten vannak tagjelölti státusban.

 Magyarország 2011. január 1-jén veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Győri Enikő felelős államtitkár elmondta, négy fontos programpont lesz az elnökség alatt. A gazdasági kormányzás, amely magában foglalja a gazdasági növekedés és a társadalmi befogadás témaköreit, a kohéziós és agrárpolitika reformja, egy „polgárközeli Európa” megteremtése és a felelősségteljes bővítés.

Hegedűs István, a Magyar Európa Társaság elnöke a VH-nak azt nyilatkozta, hogy továbbra is aggódnak a magyar kormányzat tevékenysége miatt. „Az elnökségi félévnek nem a belső feszültségekről, vagy a kormánynak az alkotmányos és a jogbiztonság elleni támadássorozatáról kellene szólni, hanem az ország további európaizálódásáról. Arra kellene törekedni, hogy a társadalom átvegye a közös európai értékrendet, és hogy a befelé fordulás helyett nyisson az unió felé” – véli az elnök.

(Á. J.)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!