A magyar oligarchákból európai ügy lett. Ismét magyarázkodásra kényszerül a kormány Simicska Lajos látványos gazdasági térnyerése miatt. Lapunk brüsszeli forrásból származó információi szerint a kormány nemrégiben az Európai Bizottság illetékesétől kapott levelet, benne kérdéseket, amelyek alapján egyértelmű: az Európai Unió kormányának is szemet szúr a Fidesz egykori gazdasági igazgatójának, Simicska Lajosnak tulajdonában lévő Közgép Zrt. szerepe a hazai és az uniós közbeszerzésekben.
![<h1>fotó: Tuba Zoltán, [origo]</h1>-](/files/public/temp/bfoanjuv_1_510x350.png "<h1>fotó: Tuba Zoltán, [origo]</h1>-")
Információink szerint a brüsszeli regionális forrásokért felelős főigazgatótól érkezett hivatalos levélben többek között arra vár választ az Európai Bizottság, igaz-e, hogy magyar és külföldi cégeket esetenként indokolatlan, szándékosan diszkriminatív feltételek beillesztésével zárnak ki közbeszerzésekből. Választ várnak arra is, mi az oka annak, hogy egy – a levélben meg nem nevezett – céget feltűnően sok pályázat nyertesének hirdetik ki. Magyarázatot kell adni a kormánynak arra is, igaz-e, hogy ennek a bizonyos cégnek korábbi vezető munkatársai ma kormányzati pozícióban a közbeszerzésekre is döntő befolyással bírnak.
Úgy tudjuk, a bizottságot aggasztja az is, hogy a hazai közbeszerzések során feltűnően nagy az olyan pályázatok aránya, amelyeken csak egyetlen cég indul, illetve gyakorta megesik, hogy nem a legkedvezőbb ajánlatot adó céget hirdetik győztesnek. Ez utóbbi gyakorlat, a közbeszerzési törvény módosítása folytán, kizárólag a kormányváltás óta lehetséges. A levél sorsával kapcsolatos érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy a kormányban/fejlesztési minisztériumban már készül a válasz.
Nem kell bennfentesnek lenni ahhoz, hogy kitalálható legyen: az Európai Bizottságnak a Közgép-jelenség szúrja a szemét.
A cég – amelynek nyilvánosságra került dokumentuma szerint Simicska Lajos, a Fidesz egykori gazdasági igazgatója, Orbán Viktor volt kollégiumi szobatársa a tényleges tulajdonosa – a Vasárnapi Hírek gyűjtése szerint mintegy 290 milliárd forintnyi állami megrendeléssel rendelkezik, szinte egyeduralkodó az infrastrukturális beruházások terén. A Közgép tavaly 2,9 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak.
A Közgép által elnyert megbízások tetemes hányada részben vagy egészben uniós támogatást foglal magában, a bizottság pedig rendszeresen és szigorúan monitorozza az általa biztosított források elköltését. A kérdések mögött tehát konkrét számok és tények állnak, de uniós tagállam esetén mégiscsak úgy szokás, hogy előbb magyarázatot kérnek és csak azt követően döntenek az esetleges további lépésekről.
Az Európai Bizottság aggodalmait hazai kutatások is alátámasztják, a Corvinus Egyetem Korrupciókutató Központjának márciusi elemzése szerint a nyílt közbeszerzési eljárások 47%-ára ma már csupán egyetlen ajánlat érkezik. A már eleve csak szűkített körben indított úgynevezett tárgyalásos eljárások kétharmadát is verseny nélkül, a kiszemelt egyedüli pályázóval folytatják le. Verseny híján pedig a pályázó diktálja az árat, a minőséget és a határidőt is.
Az Európai Bizottság mostani lépést megelőzte egy szintén uniós szerv, az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal akciója: az OLAF munkatársai május közepén a Közgép Zrt. budapesti székházában is vizsgálódtak. A hírek szerint egy keszthelyi uniós beruházás kapcsán felvetődött korrupciógyanú ügyében járnak el. Az OLAF iratokat foglalt le, számítógépeket zárolt a Közgépnél. A cég erre annyit reagált: egy magyarországi város központjának felújítását, nem pedig a Közgépet vizsgálja az OLAF.
Arról már lapunk is beszámolt korábban, hogy belső információk szerint az EU-IMF hiteltárgyalások előkészítésekor is többször terítékre került a Közgép és a közbeszerzéseknél tapasztalható korrupciógyanú. Úgy tűnik, az Európai Bizottság most az akkori szavakat válthatja tettekre.
Ráfogják a „mocskos, büdös” IMF-re?
A korrupció gyanúja is felmerülhet a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) képviselői szerint azzal kapcsolatban, hogy az Európai Uniós pénzekből megvalósított vasúti pályafelújítások egy része nem ott történt, ahol menetrend szerinti hasznuk lett volna. Mindez abból a videóból derül ki, amely a Közlekedéstudományi Intézet Személyszállítási Osztálya (KTI) munkatársainak és a VDSZSZ képviselőinek részvételével lezajlott egyeztetésről készült. A felvétel pénteken került fel a szakszervezet honlapjára. A szakszervezet tagjai magánemberként készülnek feljelentést tenni hűtlen kezelés gyanújával – erősítette meg lapunknak Bárány Balázs, a szakszervezet elnöke. Elmondta azt is, a minisztériummal április óta folynak az egyeztetések, eddig mindegyikről készítettek videókat.
A most közzétett felvételen a tárca képviselője azt is közölte: nem elképzelhetetlen, hogy a fejlesztési minisztérium államtitkárai, Völner Pál, vagy Fónagy János ősszel azt mondják majd, hogy további vonalbezárásra van szükség. A felvételen beszélő képviselő szerint még megvárják az IMF-tárgyalások beindulását, mert akkor majd elmondhatják, hogy „az IMF az egy büdös, mocskos karvalytőke, azt erőltette ránk, hogy be kell zárni a mellékvonalakat”. Hozzáteszi, a fejlesztési minisztériumban sem hisznek abban, hogy az áprilisi vonatleállításokkal meg lehetne spórolni az ígért 8-15 milliárdos összeget. A minisztérium péntek este óta nem reagált, Fónagy János, államtitkár pedig csak annyit mondott, nem hallotta a felvételt, így nem is akar róla nyilatkozni. Az MSZP a fejlesztési tárca vezetőinek leváltását, és vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az eset kapcsán.
(K. O.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
