„Nincs pénz a világban politikai kondíciók nélkül” – így kommentálta Orbán Viktor minapi németországi kijelentését Feledy Botond külpolitikai szakértő. A kormányfő egy gazdasági fórumon beszélt arról, hogy „ha nem kapunk pénzt infrastrukturális fejlesztésekre az uniótól, akkor majd Kínától kérünk”.
„Kína nem működtet strukturális alapokat, hitel érkezhetne a Kínai Fejlesztési Banktól Magyarországnak, ami egy teljesen más történet” – magyarázta lapunknak Feledy Botond. „Kína szokott hitelezni, és ezzel gazdasági értelemben gyakran lekötelezett szerepbe kerülhetnek a partnerei. Ismert az ázsiai nagyhatalom megjelenése Afrikában, ahol komoly politikai korrupció kíséri a befektetéseit. A refinanszírozott kínai hitel nem ismeretlen Magyarországon, a Borsodchemnek is van kínai tulajdonrésze.
Európa számos országa üzletel a Kínai Népköztársasággal, Emmanuel Macron francia elnök a héten tárgyalt Pekingben. Feledy Botond ennek kapcsán kifejtette: Franciaország atomhatalom, Macron tárgyalásai értelmezhető bilaterális kapcsolatokon nyugvó megállapodásokat hozhatnak.
Németország köztudottan ugyancsak komoly gazdasági potenciállal rendelkezik a kiegyensúlyozott kétoldalú gazdasági megállapodások megkötéséhez.
„De Magyarország mit tud felajánlani?” – tette fel a kérdést a külpolitikai szakértő. Szerinte Magyarországnak nincs következetes külpolitikai stratégiája. Csak találgatni lehet: vajon a balkáni integráció vezéralakjává kívánunk válni, miközben fontosnak tartjuk a visegrádi kapcsolatokat, a keleti nyitást, az orosz üzleteket is?
„Időnként szerencsés volna elmagyarázni a lakosságnak az összefüggéseket. Nem biztos, hogy a titkosítás erre a legmegfelelőbb, ahogy a Budapest–Belgrád vasútvonal hitelfeltételeinél ezt láthatjuk” – mondta. A mintegy 750 milliárd forintos hazai szerepvállalással, javarészt kínai hitelekkel tervezett és a kínai transzport számára lényeges vasútvonal szerződéseinek titkosítását számos szakpolitikus bírálta.
Az EU és Kína pénze közötti különbséget a szakértő más világításban is megfogalmazta.
„Az Európai Uniónak – amint az Egyesült Államoknak is – van egy értékrendje. Magyarország az euroatlanti és az uniós csatlakozásával arról döntött, hogy az európai értékközösséghez kíván csatlakozni.
A közös kül- és gazdaságpolitikai valódi mozgástér az EU értelme. Ezzel szemben Orbán Viktor korábban azt nyilatkozta, Németország és Franciaország különutas üzletei nem szerencsések az uniós közösségre nézve. A magyar miniszterelnök 2010 óta azt a szuverenista álláspontot képviseli, hogy az EU egy ad hoc szövetség. Ezzel szemben a merkeli hozzáállás értékközösségnek tekinti az uniót” – hangsúlyozta Feledy Botond. Orbán Viktor kijelentése abban az időszakban hangzott el, amikor a 2020 utáni uniós költségvetési ciklus alapvetéseit készítik elő Brüsszelben. Ennek fényében a kijelentés értékelhető valamiféle nyomásgyakorlásnak is, ami akár érthető is lehetne.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!