Az eurózóna válságának lehetséges megoldásairól tárgyalnak a jövő héten a kontinens állam- és kormányfői. „Bemelegítésként” 130 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagról állapodott meg a római minicsúcson Angela Merkel német kancellár, François Hollande francia elnök, valamint Mariano Rajoy spanyol és Mario Monti olasz miniszterelnök.
Megegyeztek arról is, hogy tízmilliárd euróval növelni fogják az Európai Központi Bank tőkéjét, ami lehetővé teszi, hogy az intézmény több hitelt nyújthasson. Arról is döntés született, hogy a gazdaság élénkítésére támogatják a regionális alapok megmaradt forrásainak teljes felhasználását és nagyszabású infrastrukturális beruházásokra közös kötvényeket bocsátanak ki. Merkel viszont továbbra is elutasítja az eddig felhalmozott államadósságok közös finanszírozását lehetővé tevő eurókötvények kibocsátását.
A 130 milliárd eurós csomag az új francia elnök győzelme, kampányát jórészt az európai gazdaságélénkítésre alapozta.
Ugyanakkor az intézkedések feltehetően nem fogják megfordítani a trendeket, mert az összeg egy 1 százalékát teszi ki a valutaövezet teljes GDP-jének.
Hollande másik ötletét, az európai tranzakciós adóval kapcsolatban a római csúccsal párhuzamosan ülésező uniós gazdasági és pénzügyminiszterek arra jutottak, hogy nem lehet Európa-szerte egységesen megadóztatni a pénzügyi műveleteket. Itt döntöttek arról is, hogy Magyarország hozzájuthat jövőre a Kohéziós Alapból a 495 milliós támogatáshoz, mert értékelésük szerint hiteles lépéseket tett a költségvetési hiány csökkentésére.
A jövő heti EU-csúcs előtt két táborra szakadtak az európai válságkezelést profitra éhesen figyelő befektetők. Az egyik csoportosulás vezérszurkolója Soros György magyar származású tőzsdeguru, míg a másik csapatot Michael Hasenstab, a magyar állampapírok tavaly őszi nagybevásárlása nyomán legnagyobb hitelezőnkké vált Templeton alapkezelő kötvénystratégája vezeti. Mindkét oldalon annak megfelelően nyilatkoznak, hogy a pirosra vagy a feketére tették a tétet.
Soros, aki az euró összeomlásán keresne sokat, magyarul is megjelent elemzésében temetői hangulatban írt az Európai Központi Bank lépéseiről, ráadásul az európai centrum és periféria végzetes széttagolódását vizionálta. Hasenstab, akinél teli van a spájz kontinentális államkötvényekkel, szintén érthető okokból, optimistán nyilatkozott az európai kilátásokról, hiszen a Templeton akkor járna jól, ha egyben marad az eurózóna.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
