Szerdán lesz egy éve, hogy a szimferopoli parlament kikiáltotta a Krími Autonóm Köztársaságot, amely egy héttel később csatlakozott az Oroszországi Föderációhoz. Dacára annak, hogy Moszkvát leszámítva egyetlen állam sem ismerte el a Krím függetlenségét, az elkövetkezendő hónapokban több kelet-ukrajnai város is az önállósodás útjára lépett. Ezzel párhuzamosan egy meglehetősen furcsa konfliktus vette kezdetét, ahol a szakadároknak Oroszország a mai napig komoly segítséget nyújt, bár ezt az orosz kormány hivatalosan tagadja. Igazából mi zajlik Ukrajnában?
Háború? Polgárháború?„A modern nemzetközi jogban nem létezik a háború, mert az ENSZ alapokmánya tiltja az államok közötti erőszak alkalmazását. Ráadásul a háború mindig is egy formális kategória volt” – adott választ kérdésünkre dr. Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. „A klasszikus háborúban egyik állam hadüzenetet küldött a másiknak, amelyben megjelölte az okokat, és ezzel beállt a hadiállapot. Megszakították a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat, felfüggesztették a békeidőben kötött szerződéseket” – magyarázta a szakértő. Ugyanakkor a felek gyakran hadüzenet nélkül is harcoltak. Például az Egyesült Államok és Franciaország az 1800-as évek elején erős tengeri hadviselést folytatott egymás ellen, de hadüzenet híján a történelem nem tud amerikai–francia háborúról.
„Ma fegyveres konfliktusokról beszélünk, mert az tényszerű dolog. Ami most Ukrajnában történik, az egyértelműen nem nemzetközi fegyveres konfliktus. Nem két állam áll harcban: az ukrán hadsereg néz szembe a szeparatistákkal, akiket Moszkva támogat. Ahhoz, hogy nemzetközi fegyveres konfliktusról beszélhessünk, bizonyítani kellene, hogy Oroszország részt vesz a harcokban” – mutatott rá dr. Hoffmann Tamás.
De bármilyen furcsának is tűnik, az ukrajnai konfliktusban nincs semmi újdonság. „A II. világháború utáni esetek döntő többsége olyan, hogy egy másik állam beavatkozik, de ezt nem lehet egyértelműen kimutatni. A hidegháború alatt különösen elterjedtek voltak az úgynevezett proxy háborúk, ahol a nagyhatalmak nem direkt módon háborúztak, hanem egy adott konfliktusban támogatták a feleket” – mondta a nemzetközi jogász. Például Nicaraguában az USA a kontrákat, egy paramilitáris szervezetet segített a kormányerőkkel szemben, Afganisztánban pedig a szovjet csapatok ellen harcoló afgán felkelőket, a mudzsahedeket patronálta.
„Annyiban újszerű a helyzet, hogy úgy tűnik, mintha Oroszország területszerzésre törekedne a Krím félsziget annektálásával, illetve kevésbé nyilvánvaló módon Kelet-Ukrajnában. Hódító háború, területszerzés nem létezik a II. világháború óta, mert a nemzetközi jog tiltja, és azt is, hogy az államok ezt elismerjék. A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása egyértelműen jogellenes cselekedet volt, amelyet egyetlen állam sem ismerhet el, kivéve, ha Ukrajna ebbe beleegyezik” – állítja dr. Hoffmann Tamás.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
