Az elmúlt évtized egyik legjelentősebb tudományos sikerét érték el európai – köztük magyar – űrkutatási szakemberek. Az első „üstökösvadász” űrszonda, a Rosetta megérkezett a 67P/Csurjumov-Geraszimenko névre keresztelt üstököshöz.
A 2004-ben kilőtt szonda az utóbbi tíz évben ötször kerülte meg a Napot, háromszor haladt el a Föld és a Mars mellett; hat és fél milliárd kilométert tett meg. Jelenleg 405 millió kilométernyire van a Földtől, s ha minden simán megy, leszállóegysége, a Philae novemberben landol az üstökös felszínén.
– A Rosetta küldetése tudományos és űrtechnológiai szempontból is egyedülálló – mondja Kereszturi Ákos bolygókutató, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa. – Ez az első szerkezet, amely közvetlenül vizsgálhatja meg egy üstökös magját. Az üstökösmagokat „piszkos hógolyónak” is szokták nevezni, mert anyaguk jelentős része jég: ez szinte változatlan állapotában őrzi a Naprendszer keletkezésekor meglévő anyagokat. A földi élet a vízben keletkezett, ezt már tudjuk; és azt is, hogy meteorok becsapódásaival szerves anyagok kerültek a Földre. Most rengeteg új információt kaphatunk a kozmikus anyagokról, az élet keletkezésének körülményeiről.
A Rosetta küldetésének másik fontos feladata az, hogy kiderüljön, milyen szerkezete van egy üstökösmagnak, s hogy mit tehet az emberiség a Földet eltaláló kisebb-nagyobb égitestekkel. – Jó volna, ha ezeket a problémákat Bruce Willis oldaná meg, ahogy a filmben teszi – mondja a kutató –, de a valóság más, mint amit az Armageddonban láthatunk. Lehet, hogy az üstökös megfúrásával és a robbantással többet ártunk, mint használunk.
A szonda – miután leszáll az üstökösre – a tervek szerint csaknem egy éven át küldi majd a mérési adatokat a Földre.
Magyarok is dolgoztak a Rosetta sikeréért. A Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontja és az SGF Kft. mérnökei fejlesztették a leszállóegység központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépét. A Philae fedélzeti tápellátó rendszerét a Budapesti Műszaki Egyetem Mikrohullámú Tanszékének munkatársai, a DIM por- és az SPM töltöttrészecske-detektor tudományos műszert az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Atomenergia-kutató Intézetének kutatói készítették.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
