Hétfőtől már az újabb, január 27-i civil megmozdulásra készül a Tüntetés a sajtószabadságért nevű Facebook-csoport. – Nagyobb színpad, erőteljesebb beszédek és hosszabb műsor lesz, a hazai fellépők mellett külföldi vendég is szerepel. A Facebook oldalon egy nap alatt már több százan jelezték részvételüket – nyilatkozta a VH-nak Fölkel Róbert, a tüntetés ötletgazdája.
A szólás- és sajtószabadság mellett kiálló civileket a tervek szerint múltidézés is várja majd a Kossuth téren: a Szabad Európa Rádió szignálja és Nagy Imre 1956. november 4-i beszéde. A pénteki tüntetésen több mint tízezren voltak, Fölkel Róbert hatalmas, nem várt sikernek értékelte az eseményt. – Életem első tüntetése volt, amelyen szervezőként vettem részt, köszönjük mindenkinek, aki eljött és segített. Ekkora, a neten szerveződött, civil demonstráció még nem volt Magyarországon. Bevallom, meghatódtam. Két hét alatt hoztuk össze, voltak hibák, amelyeket legközelebb nem követünk el – mondta a szervező, aki nem győzött interjút adni az eseményről tudósító külföldi tv-társaságoknak.
Miközben a magyar kormány képviselői továbbra is jónak tartják a médiatörvényt, a külföldi bírálatok száma nem csökken. Cecilia Björner, budapesti svéd nagykövet levélben cáfolta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium állításait, miszerint hasonlóság lenne a magyar médiatörvény és a svéd médiaszabályozás között. Svédországban csak a rádióknak, tévéknek és az on-demand műsorszolgáltatást nyújtó cégeknek kötelező a médiahatóságnál regisztrálniuk – írta.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság képviselője, Dunja Mijatovics a Der Standardnak azt nyilatkozta, hogy valami nincs rendben a magyar médiatörvénnyel. „Vannak alapvető értékek és szabadságjogok, amelyeken nincs mit tesztelni.” Mint mondta, Fehéroroszországon kívül sehol sincs olyan jogi szabályozás, amely ennyire beleavatkozna a sajtó működésébe és egy kalap alá venné az elektronikus, nyomtatott és az internetes médiát. Egy testület ellenőriz mindent, ami cenzúrához vezet. A Der Standard főszerkesztői kommentárjában az olvasható: árt Európa szavahihetőségének az új magyar médiatörvény, amelyet a sajtó- és a szólásszabadság erőteljes korlátozása jellemez.
A budapesti amerikai nagykövetség angol nyelvű honlapja idézi Philip H. Gordon, európai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettest, aki budapesti látogatása során dicsérte Magyarország elmúlt 20 évi teljesítményét, de hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak nagyon fontos, hogy demonstrálja a szabad véleménynyilvánítás és a szabad média érdekében lép fel. „A demokratizálódás folyamata bizonyos értelemben sohasem ér véget, a szabadság és a demokrácia fenntartása állandó éberséget, és a társadalmak különböző képviselői közötti párbeszédet kíván. Szilárdan kitartunk amellett, hogy a verseny és az ellenzék egy érett demokrácia lényegét jelentik.” A Magyar Külügyi Intézetben azt mondta: „a szólásszabadság egy szabad társadalom elengedhetetlen része. Azt tanácsolom: a magyarok vegyék komolyan a kialakult vitát”.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung bécsi tudósítója szerint Magyarországon hadjárat bontakozik ki azok ellen, akik állítólag felelősek a médiatörvényt ért nemzetközi bírálatokért, s ez kiterjed a liberálisnak számító tudósokra, művészekre. „A liberális jelző sok esetben a zsidó kódolt megfelelőjének tekinthető” – írja szerző. A cikk a megtámadottak között említi Heller Ágnest, Vajda Mihályt, Radnóti Sándort, Fischer Ádámot, Konrád Györgyöt és Schiff Andrást.
A kereszténydemokrata CDU egyik vezetője követeli a médiatörvény visszavonását. Gunter Kirchbaum, a szövetségi parlament európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke a Frankfurter Rundschau című lapban kijelentette: politikai színezettől függetlenül egyetlen uniós államban sem engedhető meg, hogy sérüljön az egyik legszentebb demokratikus és uniós érték, a sajtó- és véleményszabadság.
Már a jövő héten dönthet a Médiatanács a középhullámú sugárzást szombat éjféltől megszüntető Magyar Katolikus Rádió által megpályázott helyi ultrarövidhullámú (URH) frekvenciáról. Kiricsi Karola, a Médiatanács szóvivője lapunknak elmondta: hetente 5-10 pályázatot bírál el a testület. Budapesten hat pályázatot írnak ki a közeljövőben, s ezekről egyidőben döntenek. A Médiatanács hivatalból állapította meg a műsorszolgáltatási jogosultság megszűnését a katolikus rádió esetében, ugyanis a rádió nem kezdeményezte a hosszabbítást. A két hónapos hosszabbítási lehetőség minden rádiónak adott, ráadásul bármennyiszer kérhető, ha erre igényt tart és nincs tartozása a testület felé. Ez kedvező hír a Klubrádió számára is, amelynek február 12-én jár le az engedélye a 95.3- as frekvenciára.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
