Mindenki jól járhatna az orvosi segédeszközök áfájának csökkentésével – vélik a szakemberek. A lépés alig terhelné a költségvetést, viszont pozitív hatása volna a rászorulók rehabilitációjára. Több mint egymillió emberről van szó.
Szakmai érdekvédelmi szervezetek az utóbbi években többször kezdeményezték a gyógyászati segédeszközöket terhelő forgalmi adó csökkentését (jelenleg ez 27 százalék), és most úgy tűnik, közel a megegyezés. Ennek legbiztosabb jele, hogy a kormány közeli Magyar Idők is foglalkozott a témával. A lapban Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke megjegyezte, hogy összességében a költségvetési bevételeket egy ilyen szintű áfacsökkenés jóval kisebb mértékben érinti, mint egy-egy élelmiszer esetében, amire ugyanakkor az elmúlt időszakban többször is volt példa.
Az áfacsökkentésről szóló egyeztetést a kormány képviselőivel a Mozgáskorlátozottak Egyesülete Országos Szövetségének elnöke kezdeményezte.
Kovács Ágnes elmondta: a gyógyszerkassza gyakorlatilag évek óta változatlan, a korszerű segédeszközök ára pedig folyamatosan emelkedik. „Az áfa az a bevétel, amit a kormány az egyik zsebéből kivesz, a másikba pedig belerak. Ha ez az összeg 22 százalékkal csökkenne, éppen en?- nyivel többel támogathatná az eszközök beszerzését.” Kovács Ágnes hozzátette: ahhoz, hogy már 2019-től mérsékeljék a forgalmi adót, már a jövő évi költségvetési tervezés előtt, vagyis néhány hónapon belül meg kell születnie a megegyezésnek.
Magyarországon a társadalombiztosítás évente körülbelül 45 milliárd forintnyi forrást fordít gyógyászati segédeszközök támogatására. Ez nem sok pénz, éves szinten legalább 55–60 milliárd forintra volna szükség ahhoz, hogy a betegek alapvető igényeit minőségi eszközökkel lehessen kielégíteni, az európai ellátási átlagszínvonalat pedig évi 110-120 milliárd forintból lehetne elérni – mondja Hornyák László, az Orvostechnikai Szövetség társelnöke. „A gyógyászati segédeszközök tehát egyszerre biztosítanak alacsonyabb egészségügyi költségeket a társadalom számára, illetve magasabb életminőséget a beteg számára. A rájuk kifizetett támogatás több mint fele közvetlen vagy közvetett adók és járulékok formájában visszaáramlik a központi költségvetésbe, azaz az állam számára nem jelent valódi kiadást” – teszi hozzá Hornyák László.
Magyarországon több mint egymillió ember használ valamilyen gyógyászati segédeszközt: kerekes széket, hallókészüléket, gyógycipőt. Többségük alacsony jövedelmű nyugdíjas vagy fogyatékossággal élő ember, akik a jövedelmük jelentős részét egészségügyi kiadásokra, így a gyógyeszközök megvásárlására fordítják.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!