Faragó József: Elkapkodott költségvetés. - A keleti nyitás kudarca után most a hitelminősítők kegyeit keresi a kormány a korai költségvetéssel, a szoros hiánycéllal és az adócsökkentésekkel.
A néhány hetes csúszás ellenére is korainak tekinthetjük a májusi költségvetést. Elemzők szerint a sietség oka, hogy a „felminősítés büdzséjét” készíti a kormány, s időt akarnak adni a hitelminősítőknek a modellezésre. Emlékezhetünk: az Orbán-kabinet előző ciklusában bóvli kategóriába csúszott a magyar államadósság. Emiatt a tengerentúli nyugdíjalapok kénytelenek voltak kitárazni a magyar állampapírokat.
A keleti nyitás politikája azonban nem vonzott annyi spekulatív tőkét, hogy az adósságpálya csökkenő lehessen. Fontos tehát, hogy a hitelminősítők újra befektetésre ajánlják az országunkat. Ezt a célt szolgálhatná a bankadó csökkentése is, bár ennek hatását kioltja, hogy a Quaestor-kötvényesek kártalanítása során több százmilliárdos pluszterhet pakolnak a pénzügyi szektorra.
Erőteljesen kommunikált eleme a költségvetésnek a személyi jövedelemadó kulcsának 15 százalékra mérséklése a jelenlegi 16 százalékról. És a második gyerek után járó adókedvezmény növelése. Bár a gyerekkedvezmény valóban családbarát intézkedés, a kulcs csökkentése nem rajzolja át az adórendszer alapvető karakterét. A lineáris adózás továbbra is a magas jövedelműeknek kedvez, míg az alacsony jövedelműek adóterhelése nemzetközi összehasonlításban is kiugró. Ezt a feszültséget nem enyhíti, ha 1 százalékot levágnak az szja-kulcsból, ami mindössze 1,5 százalékkal emeli a nettó béreket.
Az adócsomag költségvetési hatása 170 milliárd forint, míg korábban 60 milliárdos pakettet terveztek. Ami arra utal, hogy a világválságból való kilábolás során a kormány 110 milliárddal nagyobb mozgásteret érzékel. Azzal együtt is, hogy a tavaly ilyenkor még 2,5 százalékos hiánycélt időközben 2 százalékra sikerült letornázni. A szoros hiánycél és az adócsökkentések is a felminősítést szolgálhatják. Más kérdés, hogy a hitelminősítők továbbra is a növekedés fenntarthatóságát, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát és az államadósság alakulását nézik.
Disznóság
Jövőre 5 százalékra csökken a sertéshús áfája a jelenlegi 27 százalékról. Az intézkedést a gazdaság kifehérítésének szándékával indokolja a kormány. A baromfitenyésztők élénken tiltakoznak a terv ellen, mert szerintük az egyetlen termékkörre adott áfakedvezménnyel lehetetlen helyzetbe hozzák a rokon ágazatokat.
Különösen hátrányos a baromfitenyésztésre, amely 100 százalékban magyar tulajdonú, s közel azonos vásárlói kört céloz. A gazdaság fehéredése mint érv elég gyenge lábakon áll, hiszen a marhahús és a baromfitermékek áfája a környező országokban 10 százalék alatti, vagyis számítani lehet rá, hogy az áfacsalások súlypontja áthelyeződik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!