Addig sarcolta a kormány a gázszolgáltatókat, hogy végül magára marad az állami rezsicég a masszívan veszteséges lakossági piacon.
Utolsóként az 1,2 millió fogyasztót ellátó Tigáz dobta be a törülközőt, és vonul ki a lakossági gázpiacról. Követve a 750 ezer ügyféllel rendelkező GDF Suez és a 600 fogyasztót kiszolgáló E.ON példáját. A rezsiharc jegyében, a 800 ezer fogyasztót kiszolgáló Főgáz bázisán létrejött Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENK) lehet az államosítás „nyertese”. Bár ágazati szakértők elképzelni sem tudják, miként birkózik meg a monopolhelyzetbe kerülő állami rezsicég a megnégyszereződő ügyfélkörrel.
Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szóvivője igyekezett ugyan megnyugtatni a közvéleményt, hogy a változások a rezsicsökkentést nem érintik, s az ügyfeleknek semmi dolguk nem lesz a váltással. Ám ilyen tömegű új ügyfél átvétele még úgy is évekig tartó adminisztrációs túlmunkát jelenthet, hogy a kormány a postahivatalok csatasorba állításával segíti a saját gázszolgáltatóját.
Mindhárom kivonuló cég arra hivatkozott, hogy a rezsicsökkentés miatt már nem éri meg nekik a lakossági gázszolgáltatás. Tény, hogy ez az üzletág masszívan veszteséges. Olyannyira, hogy még az állami kézben lévő Főgáz is csak a vállalati ügyfeleken elért nyereséggel tudta eddig kompenzálni a lakossági üzletág veszteségeit. Alig hihető, hogy ha négyszeresére emelkedik a lakossági ügyfelek száma, akkor ez az üzleti stratégia tovább folytatható. Annál is kevésbé, mert a privát cégek a vállalati gázpiacról nem vonultak ki. Ott tehát a verseny további éleződése várható. Szóba jöhetnének még a költséglefaragások, de azokon már a rezsiharc előző fordulóiban túlesett az ágazat.
Állami veszteségpótlásban sem reménykedhet a nemzeti rezsicég, mert az tiltott támogatásnak minősül az Európai Unióban. Márpedig Brüsszel különös figyelemmel kíséri a rezsiharcot. Jelenleg is folyik egy kötelezettségszegési eljárás, mely a hálózati tarifarendszert vizsgálja. Az uniós szabályokkal ellentétes, hogy a szolgáltató egyes fogyasztói csoportokat előnyben részesít másokkal szemben. Nem véletlen, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a héten tárgyalt az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökével. Az ezt követő sajtótájékoztatón hangzott el a tárcavezető kijelentése, hogy „nem lesz rezsidíjemelés Magyarországon, amíg minket itt látnak ebben a pozícióban”.
A hivatalos nyilatkozatok kincstári optimizmusa ellenére sem érdemes nagy tétekkel fogadni a kormány rezsiháborús győzelmére. A lakossági gázpiacon monopolhelyzetbe kerülő Főgáz 3 millió 350 ezer fogyasztóval nyilvánvalóan nem tud nyereséget termelni, a veszteség állami finanszírozását pedig az unió blokkolja. Így egyetlen lehetőség marad: az áremelés.
Legfeljebb azt is rezsicsökkentésnek fogják nevezni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!