Feldarabolástól tartanak. - Bár a kormány egyetemeket készül feldarabolni, mégis főként a szociális dolgozók és a pedagógusok „kemény magja” dacolt a szakadó esővel a néhány nappal zelőtti, csütörtök esti fővárosi tüntetésen, diákból nem sok akadt. Pedig a „Nem adjuk a Jövőt!” elnevezésű demonstrációt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Humán Platform azért szervezte, hogy „felelős és felvilágosult oktatáspolitikát” követeljen.
A felszólalók is sokan voltak, beszélt többek közt Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) oktatója, az Oktatói Hálózat aktivistája, és az intézmény két hallgatója is. Nem véletlenül: úgy tudni a kormány több részre osztaná a BCE budai campusát – a különböző karokat vagy öt intézmény fogadná be, köztük három vidéki egyetem. A hírek szerint a BCE ingatlanjainak eladásából származó bevételt a kormány a budai Vár rekonstrukciójára költené.
Az ügyben Palkovics László felsőoktatási államtitkár azt közölte: még nincs döntés, de azt nem tagadta, hogy az agrárképzést átalakítanák. Szerdán a Villányi úti campuson – amelyhez a 7,3 hektáros, 2000 növényfajnak otthont adó arborétum is tartozik – többezres hallgatói és oktatói tömeg állt ki az egyetem feldarabolása ellen. Közben az Eötvös Loránd Tudományegyetemet érintő átalakításokról szóló hírek is szárnyra kaptak, ezekre még senki nem reagált hivatalosan, csupán Niedermüller Péter, a DK alelnöke beszélt arról pénteken, hogy egyetemi forrásokból úgy értesült: a hír nem kacsa. A Facebookon terjedő bejegyzés szerint csak a Múzeum körúti–Rákóczi úti és a Lágymányosi campusok maradnának meg, és több kart is összevonnak.
A Corvinus feldarabolásának ötletét időről időre előveszi a Fidesz-kormány, de eddig az intézmény – vállvetve a hallgatókkal – visszaverte a támadásokat. Arról csak találgatni lehet, hogy miért szúrja a kormány szemét az egyik legnagyobb presztízsű magyar egyetem. Közkeletű vélekedés szerint a kormány úgy gondolja, a Corvinus egy baloldali szellemi bázis, de ami biztos: az itt tanulók jelentős részének nem esik nehezére megcáfolni az unortodox gazdasági tételeket. Mások szerint egyszerű spórolásról, forrásmegvonásról van szó. Még valószínűbb azonban, hogy a Fidesz igyekszik felépíteni saját szellemi bázisát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Lázár János éppen csütörtökön beszélt arról egy sajtótájékoztatón, hogy a kormány újabb, 37 milliárd forintos fejlesztést tervez a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Igaz, szerinte egy ilyen beruházásnak akkor van értelme, ha Magyarországon csak a közszolgálati egyetem biztosít rendészeti, közigazgatási és államtudományi képzést. Mindennek ellenére a Magyar Rektori Konferencia továbbra sem megy szembe a felsőoktatási törvény módosításával.
Forrásaink szerint az MRK fennállása óta szinte mindig engedett a hatalomnak – most sincs ez másként. A rektorok ugyanis bíznak benne, hogy képesek lesznek megvédeni saját iskolájukat, és nem szolidárisak egymással. Márpedig, mint az a tüntetésen is elhangzott: ha a Corvinust tényleg feldarabolják, bármely más intézmény is hasonló sorsra juthat.
A Fidesz közleményben reagált a csütörtök esti tüntetésre, amelyben azt írják: „A Fidesz a pedagógusok mellett áll, ezért is döntöttünk úgy, hogy – a minden munkavállalót érintő adócsökkentéseken túl – a közszolgálati dolgozók között is kiemelt béremelési programot indítunk a pedagógusoknak. Ez a rendszerváltás óta a legnagyobb béremelést és kiszámítható életpályát garantál számukra.”
Az idei évben 105 616-an nyújtottak be jelentkezést valamely felsőoktatási intézménybe, a diákok 87 százaléka első helyen ösztöndíjas képzésre szeretne bejutni. Alap- és osztatlan képzésben az egyes területek közül a gazdaságtudományok, valamint a műszaki terület emelkedik ki. Az első helyen önköltséges képzést megjelölők aránya a gazdaságtudományok, a jogi, a művészetközvetítés, valamint a társadalomtudomány képzési területeken a legmagasabb, vagyis a diákok úgy ítélik meg, ezekbe e képzésekbe érdemes befektetni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!