Újabb bőrt húz le a munkavállalókról a kormány, ha a parlament elfogadja a tavaly rabszolgatörvényként elhíresült, akkor még az elfogadás előtt megbukott, de most ismét előhúzott javaslatot.
A szakszervezetek szerint embertelen, aljas, családellenes, a munkavállalókat kizsigerelő változás jön, amivel heti 8 óra pluszmunka, azaz hatnapos munkahét is elképzelhető. Kérdés, hogy a cafetéria beszántása miatt amúgy is forrongó dolgozói képviseletek elegendőek-e arra, hogy meghátráljon a kormány.
Mindenféle egyeztetés nélkül emelné a kormány kollektív szerződés esetén évi 300 helyett 400 órára a túlórakeretet, az elszámolási időszakot pedig egy évről három évre lazítanák. Másfél éve a fideszes gazdasági bizottság rukkolt elő az ötlettel, ami lényegesen puhább volt, mert csak a 36 hónapos el számolás időszak szerepelt benne. Akkor napok alatt visszakoztak az előterjesztők, amit a közelgő választási év is magyarázhatott.
Valószínűtlen, hogy másodjára is gyengeséget mutatna a kormány, amely most elszántabbnak tűnik, hiszen a Munka törvénykönyvének (Mt.) kedd este benyújtott változtatását két fideszes képviselő, Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf hóna alá nyomták, így kerülve ki az előzetes egyeztetést az érdekképviseletekkel.
Heti nyolc óra plusz
A szakszervezetek általános felháborodása – elfogadhatatlannak tartja a módosítást a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek is – a kormány bujkálása és a tervezet tartalma miatt nem maradt el. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége azt üzeni: dolgozzanak le a képviselők néhány feszített műszakot egy gumigyárban.
– A javaslat egy évre lebontva heti 8 óra pluszmunkát jelent (a heti 40 óra 48-ra nőhet), így lényegében a hatnapos munkahét bevezetésére készül a kormány, agyondolgoztatva és elvéve a munkavállalókat a családoktól a Családok évében – magyarázta a felháborodás okát Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a VH-nak elmondta: a foglalkoztatás-egészségügyi statisztikák már most is riasztóak a leterheltség és a stressz miatt. „Nem hiszem, hogy az volna a politikusok célja, hogy rövid távú növekedési célok érdekében tönkretegye a dolgozókat.”
Havi egy munkaszüneti nap
A MASZSZ elnöke szerint a javaslattal a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára a dolgozók jelentős részét, a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, a több műszakban foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék. A közlekedési ágazatban az elképzelés egyenesen életveszélyes, olvasható a Közúti Közlekedési Szakszervezet közleményében.
Egy év, ami 14 hónap
A munkaadók a jelenlegi előírásokat sem tartják be, gyakran a törvényes kereteket túllépő túlóráztatással orvosolják a munkaerőhiányt, sok a peres ügy. Már most általános az évi 400-500 óra túlmunka, és ami 600-800 órára is nőhet László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint. A munkaügyi hatóság vizsgálata szerint a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések minden negyedik munkavállalót érintik, mondta a Népszavának. Kiemelte azt is, hogy ha a fideszes többség megszavazza az indítványt, a munkaadói trükkökre már nem lesz szükség. A túlórakeret megemelésével éves szinten 12 munkavállaló munkájával plusz egy munkavállaló munkáját nyerik meg, egy dolgozó 14 havi munkát fog végezni – mutatott rá László Zoltán. És ezért akár kevesebbet is kell majd fizetni, hiszen ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a többletmunka nem is számít majd pótlékot jelentő túlórának.
A fentiek fényében különösen pikírt a Fidesznek az a magyarázata, hogy az Mt.-módosítással csak a bürokratikus akadályokat akarják eltávolítani az elől, hogy a dolgozók többet dolgozhassanak és kereshessenek. A javaslatot benyújtó képviselők eredetileg a munkaerőhiányra, a pozitív gazdasági folyamatokra és a munkaerő-piaci igényekre hivatkoztak a „rabszolgatörvény” benyújtásakor. Kordás László információi szerint azonban nem a munkaadói érdekképviseletek döngették a kormány ajtaját, hogy emelje a túlóra- és az elszámolási keretet. A maga részéről megerősítette ezt kérdésünkre Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is, de az elképzeléssel ő megértő volt.
– Ez a változás megfelel az EU-s szabályozásnak, így vélhetően a versenysemlegesség érdekében terjeszthették elő. De nem kötelező érvényű, hanem keretszabályról van szó, a munkaadók és a munkavállalói képviseletek a kollektív szerződésben szabályozhatják, alkalmazzák-e a gyakorlatban – mondta a munkaadó szövetség alelnöke.
Rolek Ferenc szerint egyébként a munkaerőhiányra a demográfiai mutatók miatt a következő évtizedekben is készülni kell, de a munkaidőkerettel ezt nem lehet megfelelően menedzselni. Szerinte a munkaerő-keresletet kell csökkenteni modernizációval-robotizációval, az idősebb korosztály foglalkoztatására, a roma népesség képzésére és a megfelelő képzésre kell alapozni, mert képzettebb munkavállalóból kevesebb is elég egy adott feladat elvégzésére.
Kiszolgált autóipar
Arról, hogy az Mt.-változásokat mi indokolja, Kósa Lajos még tavaly azt mondta, hogy például az autóiparban 36 hónapos termelési ciklusok vannak, ehhez lehet igazítani a munkaidőkeretet, hiszen némelykor többletmunkára van szükség, máskor viszont csak készenlétre. Szerinte ez a „rugalmasabb munkaszervezés” kedvező a munkavállalóknak is, mert így egyenletes bérezésre számíthatnak.
A járműgyártás jelentős részt képvisel a gazdasági növekedésben, ez az ágazat adja a GDP 5 százalékát, és az export 20 százalékát a tavalyi adatok alapján. A kormány politikáját jelenleg nagy részben a növekedés tartja felszínen, ám mértékadó források szerint ennek az üteme csökkenni fog a jövőben. Így minden eszközzel azt akarja a Fidesz, akár a munkavállalók egészséges életén keresztül is, hogy a gazdaság motorjai ne torpanjanak meg, véli egy lapunknak nyilatkozó szakszervezeti tag.
Mivel az Mt.-változás érinti a munkáért járó jövedelmeket, összeér a cafetériakedvezmények megszűnésével is, amellyel havi tízezreket bukhatnak a munkavállalók. A szakszervezetek így rég nem látott módon feldúltak, sokan általános sztrájkot, ipari parki vagy parlamenti blokádot követelnek.
FOTÓ: SHUTTERSTOCK
ÚGY ADNAK, HOGY ELVESZNEK Minden kormánytisztviselő alapszabadságát öt nappal, 20 napra csökkentené egy törvényjavaslat, melyet a kormány terjesztett elő a kormányzati igazgatás átalakításáról. A 200 oldalas csomagról még egyeztetnek, de már az Országgyűlés előtt van. Óriási az elégedetlenség, többen a felmondáson gondolkodnak, ha ez így átmegy, írja az Index. A friss házasokat érinti egy jó hír is: ők öt munkanap pótszabadságot kapnak nászajándékba: magyarán tőlük nem vesznek el öt napot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
