Sérti-e az emberi jogokat a klímaváltozás? Kilencszáz holland állampolgár szerint igen, és nemcsak panaszkodtak a szélsőséges időjárásra, az emelkedő tengerszintre, hanem bíróság elé vitték az ügyet. Perelnek, méghozzá a kormányukat.
A dühös hollandok között civileket, képzőművészeket, zenészeket, üzletembereket is találunk. Merthogy – mint mondják – a döntéshozók nem tesznek meg mindent a klímaváltozás elkerüléséért. Illetve annak katasztrofálissá válása megelőzéséért. Aminek mindannyian áldozatai lehetünk. S hogy mit szeretnének? Mindenekelőtt megegyezést a károsanyag- kibocsátásról: csökkentsék azt, méghozzá radikálisan; az 1990-es évek szintjéhez képest 40 százalékkal az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Ez az első eset, hogy állampolgárok az államot teszik felelőssé azért, mert nem tesz eleget a klímaváltozás ellen. A per áprilisban kezdődött, a bíróság várhatóan június 24-én hozza meg ítéletét.
Az ügy kimenetelét nehéz megállapítani.
„Az, hogy a bíróság egyáltalán foglalkozik az üggyel, komoly előrelépés – mondta lapunknak Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa. – Nyilvánvaló, hogy ez már az év végi párizsi ENSZklímacsúcsra való készülést jelenti. A legjobb persze az lenne, ha a bíróság kimondaná: az emberiség fennmaradása érdekében 2 fok alatt kell tartani a globális átlaghőmérséklet- emelkedést.” Botár Alexa szerint nem valószínű, hogy a hollandok példáján felbuzdulva más országok állampolgárai is a bíróság elé citálják kormányukat. Viszont egyre több figyelemfelhívó eseményt, lakossági üzenetet koordinálnak a Föld Barátai civil szervezetei világszerte.
Magyarországnak is jelentős el- és lemaradásai vannak – például az energiahatékonyság terén. A megújuló energiaforrásokat inkább megsarcolják, mint támogatják. Termékdíjat kell fizetni a napelemek után, év elejétől kiterjesztették a környezetvédelmi termékdíjat a központi fűtési célú, elektromos vezérlésű kazánokra – ami miatt kevesebben veszik majd a drágább, ám takarékosabb, környezetkímélőbb készülékeket. „A kormányzat nem látja a lehetőséget: gazdaságilag jobban jár, ha csökkenti az üvegházgáz-kibocsátást és energiafelhasználást – magyarázza Botár Alexa. – Ha pedig a megújulókat és a közösségi energiatermelést támogatja, az csökkenti az importenergia- függőséget.”
Párizs, 2015
Az emberiség egyik mérföldköveként emlegetik a decemberben esedékes, Párizsba összehívott nemzetközi ENSZ-klímakonferenciát. A találkozó elsődleges célja, hogy egyezségre jusson a 2020 utáni kibocsátáscsökkentési vállalásokról, 2 fok alatt tartva a Föld átlaghőmérséklet-emelkedését. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a fosszilis üzemanyag-tartalékok háromnegyede a földben marad, és a globális szén-dioxidkibocsátás sem haladja meg az 1000 gigatonnát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!