Legyűrték Fellegit

Bár a sajtóban számos okot soroltak fel az elmúlt napokban (ellentétek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel, Mol-vásárlás, csak látszólag sikeres magyar–kínai kapcsolatok, a Malév gondjainak „nem megfelelő kezelése”, a minisztérium „szétesése”, a PPP-szerződések kivásárlása elakadt, a közlekedési vállalatok összevonása elmaradt), információink szerint valójában két okra vezethető vissza Fellegi döntése, és ezeknek valóban semmi közük ahhoz, hogy ő vezeti a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az unióval folytatandó tárgyalásokon a magyar delegációt. 

A végső lökést értesülésünk szerint az adta meg Felleginek, hogy a Fidesz gazdasági háttérembereivel az úthasználati díjak és az e-matrica bevezetése kapcsán amúgy is pattanásig feszült viszonyt még tovább terhelte a negyedik mobilszolgáltatóra kiírt pályázat és az ezzel kapcsolatos súlyos vita. Ennek lényege: a miniszterelnök által is jóváhagyott fideszes szándék szerint egy állami cégnek kellene nyernie a tendert. Pénteken be is jelentették: a Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank konzorciuma indult, másik öt jelentkezővel együtt. A pályázat kiírása kapcsán egyébként ágazati szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a kínált feltételek mellett elég nagy kihívás egy sikeres üzleti modell összeállítása. Úgy tudjuk, hogy Fellegi szerint a Posta-féle pályázat nem alkalmas arra, hogy megnyerje a tendert – ahhoz előbb egy 25 milliárd forintos tőkeinjekció­ra lenne szüksége, amelyet – felsőbb kormányzati szándékok szerint – a fejlesztési tárca költségvetési fejezetéből kellene elkülöníteni a Postának. (A Privátbankár a héten írt arról, hogy a Magyar Posta hálózatát, hivatalát apportálná a cégbe, szakértők szerint körülbelül 500 olyan postahelye van, amely alkalmas lenne a szolgáltatás kiszolgálására, az MVM és az MFB pedig forrást biztosítana a fejlesztésekhez. Szakemberek szerint a cégnek a következő öt évben 80-115 milliárd forintnyi befektetést kellene végrehajtania.  

A Postának 10, a másik két állami cégnek 45-45 százalékos tulajdoni részesedése lenne a mobilszolgáltatóban.) A 25 milliárdos plusz állami pénzt a miniszter túlzónak tartotta és elutasította, de azért is aggályainak adott hangot, hogy az állami cégek tulajdonosi jogainak gyakorlójaként lényegében ellenjegyezze azt a pályázatot, amelyet tulajdonképpen neki kellene elbírálnia is, hiszen a pályázatot kiíró hírközlési hatóság ugyan az Országgyűlés alá van rendelve, de az elbírálásban nyilvánvalóan közreműködik az infokommunikációért felelős államtitkárság is, amely a NEFMI-hez tartozik.
Információink szerint két héttel ezelőtti találkozójukon Orbán Viktor időt kért Fellegitől a helyzet átgondolására, majd a vele való egyeztetés nélkül „nevezte ki” az IMF-delegáció élére.

A mai találkozón az Orbánnal régi és mély informális kapcsolatot ápoló Fellegi Tamás várhatóan ragaszkodni fog a távozásához. Ez a 2012-es költségvetés elfogadása előtt biztosan nem következik be, már csak azért sem, mert a büdzsét – ahogy azt a miniszterelnök bejelentette – teljesen átírják. A távozást támasztja alá az is, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes pénteken azt nyilatkozta: nem látja akadályát annak, hogy Fellegi kormánybiztosként vezesse az IMF-delegációt. A nemzeti fejlesztési miniszteri posztra kormánykörökben a legesélyesebbnek Horváth Gergelyt, a nemzeti vagyonkezelő elnökét gondolják. Mellette szintén az esélyesek közt tartják számon Molnár Ágnest, a tárca fejlesztési államtitkárát, de lehet hallani a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatójának, Baji Csabának a nevét is – írta tegnap a Népszabadság. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!