„Az öt őrizetbe vett férfival szemben az NNI emberölés megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást" – a nyomozás érdekeire való tekintettel az NNI szóvivője, Bartha László rendőr alezredes mindössze ennyit nyilatkozhatott a VH-nak. Lapértesülések szerint a vállalkozót az Aranykéz utcai robbantásos merénylet (archív felvételünkön) lehetséges felbujtójaként adták át az NNI-nek. Emlékezetes: az 1998-ban elkövetett bűncselekmény áldozata volt három ártatlan járókelő mellett Boros Tamás, az olajügyek koronatanúja is. Az óvatos becslések szerint is több százmilliárdos(!) károkat okozó olajszőkítések miatt csupán néhány embert ítéltek el egy-két éves börtönbüntetésre. Információink szerint a szombati akció összefüggésben van a fővárosi éjszakai életben közismert Vizoviczki László lebukásával, valamint több magas rangú rendőrtiszt őrizetbe vételével. Eddig lezártnak hitt gyilkossági akták nyílhatnak fel újra.

Bár Portik Tamás őrizetbe vétele közvetlenül nincs összefüggésben az Energol-üggyel, valójában mégis az olajszőkítéshez kötődik – a ’90-es évek merényletei, és az Aranykéz utcai robbantás is emiatt történt.

Az olajügyek 1992-ben kezdődtek: a visszaélések elkövetésére a gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO „kettős ára” adott lehetőséget. A két olaj összetétele jószerivel azonos volt, ám az utóbbit szociális okok miatt negyed annyiért árulták, színe is más volt – innét a „szőkítés”. Emiatt több 100 – egyes becslések szerint akár 1500 – milliárd forint kár érte a költségvetést. Bűnözőkből összeállt csoportok hajléktalanok személyi igazolványaival alapítottak cégeket, megkörnyékezték a vámőrséget, korrumpáltak hivatalnokokat, adót, vámot nem fizettek, sőt, állítólag az embargó alatt álló Jugoszláviába is csempésztek gázolajat. Az „1990-es évek emberöléseinek” gyakori oka volt az olaj. Sándor István, az ORFK volt főnyomozója erre így emlékezett vissza 2000-ben: „1996 végére bizonyos emberek kiestek a körből, és voltak, akik még többet akartak. Az egyik oldalon fölhalmozódott egy akkora tőke, amivel nem tudtak mit kezdeni, ezért az olajból szerzett pénzösszegeket megpróbálták átforgatni a budapesti éjszakában, a kereskedelemben, a vendéglátóiparban és egyéb legális termelőhelyeken.” Az 1996-ban kezdődött robbantások lényege a nyomozó szerint csak az erőfitogtatás volt, de aztán novemberben egy máig ismeretlen, biciklis férfi a nyílt utcán egyetlen lövéssel végzett az olajos „befektetéseiből” milliárdossá lett Prisztás Józseffel. Néhány nappal később négy vállalkozóra lőttek rá a fővárosban, decemberben pedig a nyílt utcán lőtték agyon Domák Ferencet, alias Cinóbert, Prisztás üzlettársát. 1997-ben „csak” egy fővárosi klubra lőttek ki páncéltörő rakétát, decemberben pedig agyonlőttek egy gyöngyösi vállalkozót. Az elkövetők és az okok máig ismeretlenek. A maffiaháború egyetlen megoldottnak tartott ügye, Szlávy Bulcsú 1997-es meggyilkolása. A Balaton királyaként elhíresült férfi kikezdett a később a gyilkosok felbérlésével vádolt vállalkozó, Wappler László barátnőjével, ezért Wappler utasítására fejbe lőtték, egy garázs aknájába temették, majd lebetonozták. 1998-ban egy másik „olajvállalkozót”, Boros Tamást egy Polski Fiatba rejtett négykilós bomba a levegőbe röpítette az Aranykéz utcában. A merényletbe három vétlen ember is belehalt, húszan megsérültek. A rendőrség szerint a Josef Rohác vezette szlovák bérgyilkos-team vállalta az olajügyek koronatanújának (rendőrségi besúgójának) likvidálását. Rohác Magyarországon van előzetes letartóztatásban, őt gyanúsítják a médiavállalkozó Fenyő János 1998-as lelövésével is – 2009-es elfogását szintén nem véletlennek tartják. Nem zárható ki, hogy Rohác vallott rá Portikra, aki építési vállalkozást vezet, a mendemondák szerint a főváros éjszakai életében is ismerősen cseng a neve – a szóbeszéd szerint közös érdekeltségei lehettek Vizoviczki Lászlóval, a budapesti éjszakai élet főmoguljával. A diszkó- és bártulajdonos „Vizo” korábban szintén olajos körökben mozgott. Az ő előzetes letartóztatását a napokban hosszabbították meg. Állítólag a szervezett bűnözés elleni szolgálat két vezetőjét érintő korrupciós ügy kipattanása óta több, a maffiabűnözéssel korábban szorosabb kötődésben álló (ex)bűnöző is szépen „dalolt” a jelen és a múlt eseményeiről a felelősségre vonást elkerülendő, így fókuszálhattak Vizo után Portikra is a hatóságok.

Portik a ’90-es évek végén a körözött magyarok toplistáját is vezette, de Svájcban bujkált, amíg 2003-ban az olajügyek kapcsán neki tulajdonított bűnesetek (rossz minőségű termékek forgalomba hozatala és adócsalás) el nem avultak. Ezután jött haza. Neve utoljára 2007-ben, Kármán Irén megverése kapcsán is felbukkant. Az olajügyekről dokumentumfilmet is forgató újságíró azt állította, „gyengéd szálak fűzték” a férfihoz. Sándor István volt nyomozó mutatta be őket egymásnak, szerinte a veréssel Portiknak akart üzenni a volt olajos alvilág. Kármán lapunknak most azt mondta: „Portik őrizetbe vétele ugyanolyan hatással lehet a rendőrségre, mint Vizoviczkié”. Emlékezetes: június elején „Vizo” mellett négy főrendőrt is előzetes letartóztatásba helyeztek. Valamennyiüket azzal gyanúsítják, hogy több százezres, illetve milliós havi „fizetést” kaptak Vizoviczkitól éveken át azért, hogy a szórakozóhelyeit megvédjék, illetve hogy konkurens szórakozóhelyeket razziákkal lehetetlenítsenek el.

A Conti-Car–Energol-perben 2007-ben hoztak ítéletet – mindössze pár százmilliós károkozás miatt. A perből Portik eleve kimaradt, meg sem vádolták. A 18 vádlottból csak hatot ítéltek letöltendő börtönbüntetésre, de egyikük büntetése sem haladta meg a két évet. Az ügyész nem lebbezett fel. Az ítélet kihirdetésekor a bíró kritizálta az ügyészség munkáját, de az ügynek semmilyen következménye nem lett. (Az egyik elítélt, Csüllög Zsigmond ellen egyébként még 1999-ben merényletet kíséreltek meg.)

A szédületesen jövedelmező illegális biznisz számos, egészen a politikáig elérő bűnözői csoportbeli összetűzés, merénylet és furcsa baleset kiváltója volt, de a részletek sosem derültek ki. Az összefonódásokról érdekes lehetne ma Sándor István egykori vallomása – de azt 85(!) évre, 2086-ig titkosították. Az ORFK volt főnyomozója, a szervezett bűnözés elleni szolgálat egyik alapítója 1999-ben felajánlotta segítségét az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottságnak – ám 2000-ben, meghallgatása előtt egy nappal őrizetbe vették hivatali visszaélés és vesztegetés gyanújával. 2004-ben minden vádpont alól felmentették, később kártérítési pert is nyert emiatt. Akkor azt mondta: több jelzést adtak feletteseiknek, „és tovább”, hogy jó lenne valamit csinálni, mert egyre több az „olajos újgazdag” Budapest környékén, Bács-Kiskun és Csongrád megyékben. Az olajkirályok elleni, szervezett akciót Sándor által meg nem nevezett rendőri vezetők nem engedélyezték.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!