A tavalyihoz képest körülbelül kétezerrel kevesebb jelentkezőt vettek fel államilag finanszírozott képzésre, viszont 1500-zal nőtt a költségtérítésesek száma. Nappali képzésben a legtöbb felvételizőt (2629-et) mérnök informatikus szakra vették fel, dobogós még a tavalyi első gazdálkodás és menedzsment, illetve a turizmus és vendéglátás szak.
Ha azonban kizárólag az államilag támogatott helyeket nézzük, átrendeződik a toplista: a mérnök informatikusok mögé a gépészmérnöki, a villamosmérnöki, valamint az ápolás és betegellátás szakokra felvettek kerülnek az élmezőnybe.
A legmagasabb ponthatár a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára kellett, 463.
A legtöbb gólya, 1638 az ELTE Bölcsészettudományi Karán kezdi meg a tanulmányait. Államilag támogatott nappalis mesterképzésben a tanár szakosok tábora a legnépesebb 1553 fővel, ezt követi a 305 pszichológusjelölt, és a nemzetközi tanulmányok 268 felvett hallgatóval.
Érdekesen alakulnak a külföldi ösztöndíjak: bőven van alkalom a diákok külföldi tanulmányaira, szakmai gyakorlatokra, de a kétszintű rendszer bevezetése óta sokkal nehezebb a tanulmányokba beiktatni egy féléves Erasmus ösztöndíjat, így vannak olyan iskolák és szakok, ahol szinte hajkurászni kell a jelentkezőket, máshol pedig túljelentkezés van. Pedig a külföldi tapasztalatok és a nyelvtudás kiemelt fontosságú a munkaerőpiacon. Az egyik nagyvállalat munkatársa arra hívta fel a figyelmet egy szakmai beszélgetésen, hogy jó lenne, ha az angol, német, francia nyelvek mellett sokkal többen beszélnék a környező országok nyelveit, erre ugyanis egyre nagyobb igény van a cégeknél.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
