Hétmillió ember veszítheti el az állását 2020-ig az automatizálás miatt. Ez csak a kezdet: a negyedik ipari forradalom vívmányai országok komplett népességét szoríthatják ki a munkaerőpiacról. Megoldás csak egy van: tanulni kell.
Németországban nyit gyárat az Adidas jövőre, hogy közelebb kerüljön a fogyasztóihoz. Így gyorsabban alkalmazkodhat az igényeikhez, és az Ázsiából történő szállítás költségei is tetemesen csökkenhetnek. De mielőtt felhorgadna a remény azokban a német munkásokban, akiket 1993-ban, az utolsó egység bezárásakor bocsátottak el, egy apró tényt tudni kell: az Adidas robotokkal fogja a futócipőket készíttetni. Ennek megfelelően mindössze 160 – jórészt magasan képzett – dolgozót alkalmaz majd a „Gyorsgyár” (Speedfactory) névre keresztelt üzemében.
Hasonló újításokból a következő években egyre többet láthatunk majd. A robotok és a modern digitális technika vívmányainak segítségével jelentős munkát tudnak majd megspórolni az emberek – nézőpont kérdése, hogy kinek válik ez igazán hasznára.
A friss tanulmányok hangsúlyozzák, esély sincs arra, hogy a robotok és szoftverek mindenkitől átvállaljanak napi egy-két óra munkát. Sokkal valószínűbb, hogy a technikai vívmányok a társadalom egy jelentős részét teljesen kiszorítják a munkaerőpiacról, így az ő szabadidejük kényszerűségből válik korlátlanná. Ezzel szemben a dolgozók egy kiváltságos csoportjának a kegyeiért versenyeznek a cégek, és ők talán még az eddiginél is többet fognak dolgozni.
Csodapatika
Több mint 7 millió ember veszítheti el az állását 2020-ig a technikai változások következtében – állítja a Világgazdasági Fórum idei tanulmánya. A The Future of Jobs (Az állások jövője) címmel megjelent elemzést öt iparág 371, a világ számos pontján működő vállalatának vezetőivel készült interjú alapján készítették a kutatók. Az általuk közölt adatok tehát becsült értéket mutatnak, ugyanakkor nagyon jól tükrözik a jövőben lejátszódó folyamatokat.
A helyzetet talán egy patika működésén keresztül lehet a legjobban szemléltetni.
Egy ideje sokat panaszkodnak a gyógyszerészek, hogy ötévnyi kemény egyetem után arra szűkül a munkájuk, hogy a kért terméket megkeresik a fiókban, majd azt mondják, hogy „zöld gomb, PIN-kód, zöld gomb”.
Kenőcsöket kevernek, kúpokat formáznak, és a tanácsaikra is egyre kevésbé kíváncsiak a vásárlók. Ezt a problémát egy ideig át lehetett hidalni a gyógyszerészasszisztensekkel, akik csak két évet tanulnak.
De a racionális működés jegyében egyre több helyen szerelnek be automata rendszert, mely megkeresi a raktárban a kért orvosságot, és egy kis kiadó ablakba helyezi.
Innen egyelőre még a patikus adja a vevő kezébe a terméket. De igen valószínű, hogy egy évtized múlva gyógyszerész közbenjárása nélkül is gyógyszerhez juthat a beteg, ha leolvastatta a recept vonalkódját, és zöld gombot nyomott a PIN-kódja után. Üzletenként pedig bőven elég lesz egy embert alkalmazni, aki képes bonyolultabb kérdéseket is megválaszolni a különböző hatóanyagok keveredéséről.
A diploma sem véd meg
A Világgazdasági Fórum tanulmányában tehát az a legmegdöbbentőbb, hogy nem csak a kétkezi munkásoknak kell félteniük az állásukat, hanem a szellemi munkát végzőknek is. A következő négy évben becsléseik szerint a feldolgozó- és építőiparban közel 2 millió állás szűnhet meg, míg a nem fizikai teljesítményt végzők közül mintegy 5 millióan kerülhetnek az utcára, ha nem tudnak a változó piaci követelményekhez alkalmazkodni. A nagy vesztesek között pedig nemcsak az adminisztratív és irodai dolgozók lesznek jelen, hanem olyan korábbi sikerszakmák képviselői is, mint a jogászok és banki alkalmazottak. Hiszen mára sikerült olyan szoftvereket fejleszteni, amelyek a munkájuk jelentős részét el tudja végezni.
Például a tőzsdei adatok feldolgozásával egy program sokkal gyorsabb és megbízhatóbb piaci előrejelzést készíthet a legügyesebb pénzügyi elemzőnél is, a mesterséges intelligenciával bíró jogászok pedig gond nélkül összehasonlítják majd a szövegeket.
Még nagyobb egyenlőtlenségek
A Világbank előrejelzése még szomorúbb képet mutat: a technológiai haladás gyümölcseit az úgynevezett negyedik ipari forradalomban nem széles társadalmi rétegek, hanem csak egy igen szűk csoport fogja élvezni.
A szegény országok még szegényebbek lesznek, és ha a veszteségeket nem is tudják elkerülni a relatíve gazdag államok, ők sokkal kevesebb fájdalom árán tudnak majd alkalmazkodni a változásokhoz.
A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban a nem is olyan távoli jövőben a munkahelyek átlagosan 57 százaléka válhat feleslegessé az automatizálás hatására. A brit és az amerikai munkavállalók relatíve biztonságban érezhetik magukat, mivel ezekben az országokban az állásoknak „csak” 35, illetve 47 százaléka tűnhet el. Viszont ez azt jelenti, hogy a főként összeszerelő üzemként működő magyar iparban ennél sokkal nagyobb veszteségekre kell majd számítani.
Hasonlóképp a feldolgozóipari óriás Kínában a munkahelyek 77 százaléka válhat értelmetlenné a technikai haladás miatt. A nyugati cégek számára egyszerűbb szellemi szolgáltatásokat végző Indiában pedig 69 százalék ez az arány.
Reménysugár
A változás vesztesei egyes vélemények szerint a nők lehetnek, akik kevésbé fogékonyak a tudományok iránt. Más kutatók viszont azt mondják, éppen az érzelmi intelligenciát és kommunikációs készségeket igénylő munkakörök lesznek a jövőben nyerők, mivel erre a robotok továbbra sem lesznek képesek.
Annyi biztos, hogy mindenki számára a túlélés kulcsa az oktatási rendszer lehet, amelyet ha időben adaptálnának a 21. század kihívásaihoz, alkalmassá tenné a jövendő munkavállalókat arra, hogy az új technikai környezetben is megállják a helyüket. Ugyanis a most elsős gyerekek 65 százaléka várhatóan olyan munkakörben fog dolgozni, amely ma még nem is ismert.
2 év alatt térül meg jelenleg egy robot munkába állítása a kínai iparban
98 millió embernek kell új állást találnia az EU-ban 2025-ig, és mindössze 9,5 millió új álláshely nyílik meg a Citi elemzése szerint
Az 1980-as évek számítógépes forradalma alatt az amerikai dolgozók 8,2 százaléka váltott állást, és helyezkedett el a felfutó iparban. Az 1990-es években 4,4, 2000 után pedig 0,5 százalékra mérséklődött azok száma, akik az új iparágakban is képesek voltak folytatni a karrierjüket.
97 százaléknál is valószínűbb, hogy az alábbi állások a jövőben megszűnnek
Foglalkozások, amelyek 97%-os valószínűséggel megszűnnek - és foglalkozások, amelyek megszűnésének 1 százaléknál is kisebb a valószínűsége
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!