Pénztárosok, könyvelők, sofőrök: meddig lesz még állásuk? - Felvettek helyettem egy robotot

Németországban nyit gyárat az Adidas jövőre, hogy közelebb kerüljön a fogyasztóihoz. Így gyorsabban alkalmazkodhat az igényeikhez, és az Ázsiából történő szállítás költségei is tetemesen csökkenhetnek. De mielőtt felhorgadna a remény azokban a német munkásokban, akiket 1993-ban, az utolsó egység bezárásakor bocsátottak el, egy apró tényt tudni kell: az Adidas robotokkal fogja a futócipőket készíttetni. Ennek megfelelően mindössze 160 – jórészt magasan képzett – dolgozót alkalmaz majd a „Gyorsgyár” (Speedfactory) névre keresztelt üzemében.

Hasonló újításokból a következő években egyre többet láthatunk majd. A robotok és a modern digitális technika vívmányainak segítségével jelentős munkát tudnak majd megspórolni az emberek – nézőpont kérdése, hogy kinek válik ez igazán hasznára.

A friss tanulmányok hangsúlyozzák, esély sincs arra, hogy a robotok és szoftverek mindenkitől átvállaljanak napi egy-két óra munkát. Sokkal valószínűbb, hogy a technikai vívmányok a társadalom egy jelentős részét teljesen kiszorítják a munkaerőpiacról, így az ő szabadidejük kényszerűségből válik korlátlanná. Ezzel szemben a dolgozók egy kiváltságos csoportjának a kegyeiért versenyeznek a cégek, és ők talán még az eddiginél is többet fognak dolgozni.


Csodapatika

Több mint 7 millió ember veszítheti el az állását 2020-ig a technikai változások következtében – állítja a Világgazdasági Fórum idei tanulmánya. A The Future of Jobs (Az állások jövője) címmel megjelent elemzést öt iparág 371, a világ számos pontján működő vállalatának vezetőivel készült interjú alapján készítették a kutatók. Az általuk közölt adatok tehát becsült értéket mutatnak, ugyanakkor nagyon jól tükrözik a jövőben lejátszódó folyamatokat.

A helyzetet talán egy patika működésén keresztül lehet a legjobban szemléltetni.

Egy ideje sokat panaszkodnak a gyógyszerészek, hogy ötévnyi kemény egyetem után arra szűkül a munkájuk, hogy a kért terméket megkeresik a fiókban, majd azt mondják, hogy „zöld gomb, PIN-kód, zöld gomb”.

Kenőcsöket kevernek, kúpokat formáznak, és a tanácsaikra is egyre kevésbé kíváncsiak a vásárlók. Ezt a problémát egy ideig át lehetett hidalni a gyógyszerészasszisztensekkel, akik csak két évet tanulnak.

De a racionális működés jegyében egyre több helyen szerelnek be automata rendszert, mely megkeresi a raktárban a kért orvosságot, és egy kis kiadó ablakba helyezi.

Innen egyelőre még a patikus adja a vevő kezébe a terméket. De igen valószínű, hogy egy évtized múlva gyógyszerész közbenjárása nélkül is gyógyszerhez juthat a beteg, ha leolvastatta a recept vonalkódját, és zöld gombot nyomott a PIN-kódja után. Üzletenként pedig bőven elég lesz egy embert alkalmazni, aki képes bonyolultabb kérdéseket is megválaszolni a különböző hatóanyagok keveredéséről.


A diploma sem véd meg

A Világgazdasági Fórum tanulmányában tehát az a legmegdöbbentőbb, hogy nem csak a kétkezi munkásoknak kell félteniük az állásukat, hanem a szellemi munkát végzőknek is. A következő négy évben becsléseik szerint a feldolgozó- és építőiparban közel 2 millió állás szűnhet meg, míg a nem fizikai teljesítményt végzők közül mintegy 5 millióan kerülhetnek az utcára, ha nem tudnak a változó piaci követelményekhez alkalmazkodni. A nagy vesztesek között pedig nemcsak az adminisztratív és irodai dolgozók lesznek jelen, hanem olyan korábbi sikerszakmák képviselői is, mint a jogászok és banki alkalmazottak. Hiszen mára sikerült olyan szoftvereket fejleszteni, amelyek a munkájuk jelentős részét el tudja végezni.

Például a tőzsdei adatok feldolgozásával egy program sokkal gyorsabb és megbízhatóbb piaci előrejelzést készíthet a legügyesebb pénzügyi elemzőnél is, a mesterséges intelligenciával bíró jogászok pedig gond nélkül összehasonlítják majd a szövegeket.


Még nagyobb egyenlőtlenségek

A Világbank előrejelzése még szomorúbb képet mutat: a technológiai haladás gyümölcseit az úgynevezett negyedik ipari forradalomban nem széles társadalmi rétegek, hanem csak egy igen szűk csoport fogja élvezni.

A szegény országok még szegényebbek lesznek, és ha a veszteségeket nem is tudják elkerülni a relatíve gazdag államok, ők sokkal kevesebb fájdalom árán tudnak majd alkalmazkodni a változásokhoz.

A fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban a nem is olyan távoli jövőben a munkahelyek átlagosan 57 százaléka válhat feleslegessé az automatizálás hatására. A brit és az amerikai munkavállalók relatíve biztonságban érezhetik magukat, mivel ezekben az országokban az állásoknak „csak” 35, illetve 47 százaléka tűnhet el. Viszont ez azt jelenti, hogy a főként összeszerelő üzemként működő magyar iparban ennél sokkal nagyobb veszteségekre kell majd számítani.

Hasonlóképp a feldolgozóipari óriás Kínában a munkahelyek 77 százaléka válhat értelmetlenné a technikai haladás miatt. A nyugati cégek számára egyszerűbb szellemi szolgáltatásokat végző Indiában pedig 69 százalék ez az arány.


Reménysugár

A változás vesztesei egyes vélemények szerint a nők lehetnek, akik kevésbé fogékonyak a tudományok iránt. Más kutatók viszont azt mondják, éppen az érzelmi intelligenciát és kommunikációs készségeket igénylő munkakörök lesznek a jövőben nyerők, mivel erre a robotok továbbra sem lesznek képesek.

Annyi biztos, hogy mindenki számára a túlélés kulcsa az oktatási rendszer lehet, amelyet ha időben adaptálnának a 21. század kihívásaihoz, alkalmassá tenné a jövendő munkavállalókat arra, hogy az új technikai környezetben is megállják a helyüket. Ugyanis a most elsős gyerekek 65 százaléka várhatóan olyan munkakörben fog dolgozni, amely ma még nem is ismert.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!