Az Amerikai Egyesült Államokban a közéleti szereplők, művészek, sportolók hagyományosan kiállnak politikai meggyőződésük mellett. Kampányidőszakban megszokott, hogy a sztárok valamelyik jelölt mellett akcióznak. Számunkra talán furcsán hangzik, de az Egyesült Államokban bevett szokás, hogy a kampányban a napi- és hetilapok is beállnak valamelyik párt jelöltje mögé.
Tudják, mi a közös John Voight Oscar-díjas hollywoodi színészben, Hulk Hogan pankrátorban és Kirstie Alley színésznőben, akit nem mellesleg a Nicsak, ki beszél? című örökbecsű opuszban láthattunk? Hát az, hogy mindannyian Donald Trumpot támogatják az elnökválasztási kampányban.
Mindez csak azért érdekes, mert Hollywood általában a demokrata jelölt mellé áll, ahogy ez egyébként most is történt. Barbra Streisandtól, Steven Spielbergen át Katy Perryig egyemberként biztosították támogatásukról a sztárok – Hillary Clintont. És akkor még nem beszéltünk a melegekről, színes bőrűekről, bevándorlókról és a nevadai prostituáltakról, akik Clintonban az abortuszpártiak fő támogatóját éltetik (Nevada az egyetlen állam az USA-ban, ahol legális a prostitúció).
Trump tényleg szinte mindenkit vérig sértett a kampányban, úgyhogy nem csoda, hogy még a republikánusok egy része (köztük például a két Bush) is kihátrált mögüle. Maradt neki a resztli: a fentieken kívül Mike Tyson, Gene Simmons a Kissből, Dennis Rodman, a Féreg, Kid Rock, valamint a Nemzeti Határőr Tanács.
Ami pedig a lapokat illeti: az orgánumok vezércikkben nyilvánítják ki álláspontjukat. Ám fontos tudni, hogy a támogatás általában csak az adott kampányra vonatkozik.
Az olvasók biztosak lehetnek benne, hogy az az újság, amelyik kiáll egy jelölt mellett, később minden további nélkül megírja a számára kellemetlen történeteket is. A hagyományosan demokrata The New York Times például annak idején elsők között hozta nyilvánosságra, hogy Hillary Clinton, még külügyminiszterként hivatalos és titkos leveleket továbbított a magán e-mail címéről, majd alig egy évvel később beállt a demokrata jelölt mögé a választási harcban.
Egy nemrég közzétett felmérés szerint az amerikaiak annyira hozzászoktak már ehhez, hogy egy lap támogatásának már csak akkor van hírértéke, ha az meglepő.
Matthew Baum a Harvard Egyetem közpolitikai elemzője szerint az senkit nem lep meg és nem is mozgósít, hogy a The New York Times beáll Hillary mögé. Annak azonban, ha hagyományosan jobboldali újságok szembefordulnak Donald Trumppal, esetleg demokrata, vagy kevésbé ismert libertárius jelöltet támogatnak a kampányban, már lehet hatása. Márpedig idén több lap is szakított a hagyományokkal. New Hampshire legtekintélyesebb napilapja, a The Union Leader az elmúlt száz évben csak és kizárólag republikánus jelölteket támogatott, de most a libertariánus Gary Johnson mellé állt. Hasonlóan meglepőt húzott a The Arizona Republic.
A USA Today kiadójának újságja idáig mindig republikánusokat támogatott. Most azonban úgy döntött, Hillary mellé teszi le a voksát. „A 2016-os republikánus jelölt nem konzervatív és nem alkalmas” – indokolta a döntést a lap. A szintén a USA Today lapcsaládjához tartozó The Cincinnati Enquirer utoljára 1916-ban támogatott demokratát (Woodrow Wilsont), ám most ők is Clintonra szavaznak.
Ugyancsak Hillary Clinton mellett döntött az utóbbi 150 évben demokratát sosem támogató The San Diego Union-Tribune.
A nagy lapok közül mindössze az 500 ezres példányszámú New York Postról lehet tudni, hogy Trump mellett áll, igaz, ezt ezúttal nem vállalták a szerkesztők vezércikkben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!