Gyurcsány Ferenc, a polgári gitáros - Feszítik a húrokat

Pengetés után rögvest mondja, hogy a DK majd megmutatja, Magyarország nem a reménytelenség, a meghunyászkodás világa. Mert a hatalom mindennap elvesz egy darabkát mindenki életéből, úgyhogy nincs idő toporogni, el kellene érni, hogy 2016-ban előrehozott választások legyenek, szab irányt a jövőnek Gyurcsány. Persze azt azért ő is tudja, hogy az Orbán-cserének előfeltétele, miszerint a DK bizonyítsa kormányzóképességét, azaz a jövő pártjaként fel kell mutatnia, hogy mást is tud az Orbán-tagadáson kívül.

Gyurcsány mindenesetre polgári Magyarországról álmodik: az ő országa nem keresztény, nem Fidesz módra nemzeti és nem jobboldali, nem épül egyes személyek mágikus tiszteletére, illetve nem urak és szolgák élnek benne. Polgári hona a nyugatos Magyarországot jelenti, a helyet, ahol a jog az úr, és a teljesítmény alapján érvényesül az ember. A közállapotokra lefordítva: ha valaki elindul egy közbeszerzésen, akkor az ár és a minőség dönt, nem pedig az, hogy ki pártpénztárnok, ki oligarcha, utal Simicska Lajosra a DKelnöke, és egy kicsit kárörvend is afölött, hogy amint Simicska összebalhézott a keresztapával (értsd: Orbán Viktor), rögtön kiszorult az állami pénzekből.

A polgári Magyarországon az ember nem fordítja el a fejét, ha Budapest belvárosában éhenhal a szomszédasszony. A polgári Magyarország fellép a családon belüli erőszak ellen. Ja, és a polgári Magyarország nem tesz úgy, mintha nem lenne romadiszkrimináció. Mert ha a demokratikus magyar baloldal nem képes arra, hogy értse a társadalomba kódolt feszültségeket, akkor elbukik. Akkor mindig csak sopánkodni fog azon, hogy miért tör előre a neonáci Jobbik.

Persze nemcsak az szégyenít minket, emeli az ujját Gyurcsány, hogy a szélsőségek Magyarországa leszünk, de az is, hogy Orbán még a saját pávatáncát sem képes járni – elcsúszott Keletre. Mert Merkel kancellárnak nem volt rest megmondani a frankót az illiberális demokráciáról, amikor viszont Putyin elnök sumákolt az ukrajnai konfliktusról, akkor a miniszterelnöknek szava sem volt, csak hajbókolt az agresszornak.

A DK elnöke szerint nem fájhat jobban egy ember halála pusztán azért, mert magyar volt – az emberi minőség nem attól függ, hogy ki volt az anya, az apa, hogy valaki tót-e vagy olasz. Csak az minősít, hogy ki mi tett. Így elfogadhatatlan, hogy az ukrajnai konfliktus kapcsán az Orbán-kormány csak a kárpátaljai magyarokért aggódik. Ez a már-már a nácizmusba hajló nacionalizmus, és „bizony előbb vagyok szolidáris egy értékes idegennel, mint egy magyar gazemberrel, akkor is, ha ezért hazaárulónak tartanak”, szolgál gyors ars poeticával Gyurcsány.

Szerinte nincs korrekció: az ellenzék vagy megbuktatja a rendszert, vagy a reménytelenségbe, a szegénységbe, a kivándorlásba bukik az ország. Gyurcsány szerint ugyan kell kiegyezés, de a történelmi (trianoni) sértettséggel, a politikai megalkuvással, a pártönzéssel és a korrupcióval nem kell kiegyezni. Persze az élni és élni hagyni nem azt jelenti, finomít Gyurcsány, hogy a DK tárgyal Orbánnal, mert aki parolázik vele (értsd: az LMP és az MSZP frakcióvezetője meghallgatta a kormányfő külpolitikai elképzeléseit), az legitimálja rendszerét, és nem érti az ellenzék szerepét. Csókoltatom őket, üzente Gyurcsány.

A demokrácia az emberek életének jobbá tétele – ha ezt nem érti meg a DK és csak a jogállamról papol, akkor azt vésik majd a párt fejfájára: olvasták Bibót, csak nem értették. Ja – szolgál útravalóval a DK régi-új elnöke –, merjetek szeretni ebben az országban.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!