A jegybanktörvény hétfői végszavazásának elhalasztását kérte Varga Mihály, az IMF/EU-tárgyalásokat felügyelő kinevezett tárca nélküli miniszter a Fidesz-frakciótól. Varga „az elmúlt napok jegybanktörvényt érintő felvetései”, valamint „a tárgyalások előkészítése” miatt fordult ezzel Rogán Antal frakcióvezetőhöz.
„Ha Varga javaslata megfontolásra találna, akkor egy politikai színjáték keretében egyszerre tudná a kormány demonstrálni a kompromisszumkészségét, bemutatni Varga politikai erejét a tárgyalások kapcsán, illetve tovább húzni az időt különösebb piaci reakciók nélkül” – kommentálta a hírt a portfolio.hu.
Első ránézésre a halasztás nagyon is érthető: a törvénymódosítás feltétele az IMF-tárgyalások megkezdésének, csakhogy a tervezet köszönőviszonyban sincs a nemzetközi szervezetek által szabott kritériumokkal. Pontosabban az Európai Unió jogi elvárásainak megfelel ugyan, de a szigorúbb követelményeket támasztó Európai Központi Bank (EKB) irányelveinek nem, márpedig a Nemzetközi Valutaalap a legtöbb vitás kérdésben az EKB véleményét osztja. A központi bank csütörtöki közleménye, mely szerint még mindig nem elégségesek a jegybanki törvénymódosítások, elemzők szerint felért egy utolsó figyelmeztetéssel. Az EKB (és IMF) legfőbb aggálya, hogy a Monetáris Tanács gyakorlatilag az ország devizatartalékát is ellenőrzése alá vonhatja. A korábbi jegybanktörvényben az állt, hogy a tartalék felhasználásáról szóló stratégiai döntést a Monetáris Tanács hozza meg, de az operatív műveletek az elnök és egy-két osztályvezető kezében voltak. A mindenkori jegybankelnök így ellen tudott állni a tartalékok esetleges elköltésére vonatkozó döntésnek. A január 1-je óta hatályos törvényben viszont az szerepel, hogy a Monetáris Tanácshoz kerülnének az operatív műveletek is, vagyis ugyanaz a testület döntene a stratégiáról, mint amelyik a végrehajtásért felel. Ráadásul, a Monetáris Tanácsban a kormányhoz lojális tagok kerültek többségbe, vagyis végső soron a kormány és a miniszterelnök képes lenne befolyásolni a 35 ezer milliárd forintnyi tartalék sorsát. A valutaalap csütörtökön ki is mondta, hogy addig nem kezdődhetnek el a tárgyalások, amíg ezt a kérdést megnyugtatóan le nem zárja a kormány. A devizatartalékhoz való hozzáférés kulcskérdés, mert így a kormány nem csak a forint elleni spekulációs támadások kivédésére használhatná a tartalékot. Törleszthetné belőle az államadósságot, vagy bedobhatná a gazdaság élénkítésére is, miként arra korábbi kormányzati nyilatkozatok utalnak is - ezzel azonban jóval sérülékenyebbé válna az ország. A befektetők azonnal kivonnák a pénzüket az országból, forintgyengülési lavinát indítanának el, és Magyarországnak esélye sem lenne megállítani a folyamatot, hiszen nem lenne kellő tartaléka.
Az MNB függetlenségével kapcsolatos aggályok közé sorolják még a Monetáris Tanács létszámának tervezett változtatását, a jegybanki döntéshozók béreivel kapcsolatos jogszabályrészeket, és azt is, hogy a kormány kinevezhet egy harmadik nemzeti banki alelnököt. Ehhez képest Matolcsy pénteken benyújtott zárószavazás előtti módosító indítványa csak a kevésbé fajsúlyos kifogásoknak tesz eleget. Kivennék, hogy a Magyar Nemzeti Bank megküldi a Monetáris Tanács napirendjét a kormánynak, hogy a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a Monetáris Tanács ülésein, továbbá a Monetáris Tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozó részt, valamint azt, amely a Monetáris Tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén.
A legfőbb kifogásokat azonban elengedte a füle mellett a kormány, pedig ezek a részletek akasztják meg a hiteltárgyalások megkezdését, miközben rohamosan mélyül a görög és a spanyol válság, ezért a piac feszülten várta a hétfői szavazást és azt, hogy végre elkezdődjenek a hiteltárgyalások az IMF-fel. A héten mindennek eredményeként négyhavi mélypontjára süllyedt a forint. És hogy ennek az eurózóna válságán túl a magyar bizonytalanság is okozója, mutatja: pénteken délelőtt annak ellenére gyengült jelentősen az árfolyam, hogy a többi régiós deviza sokkal jobban tartotta magát az euróval szemben. Elemzők szerint ha hétfőn változatlan formában, vagyis az EKB és az IMF elvárásait figyelmen kívül hagyva fogadják el a törvényt, akkor azt még jobban megsínyli majd a forint, és még drágábban lehet csak finanszírozni az országot: az utóbbi hetekben a magyar állampapírok hozamszintje 8,5 százalékra ugrott, és folyamatosan emelkedik az ország csődkockázati mutatója. A bizonytalanságot fokozta, hogy Matolcsy kedden kijelentette: aki gyors tárgyalást akar, az az ország gyámságát sürgeti, Orbán Viktor szerdán arról beszélt, hogy bármeddig megállunk a lábunkon az IMF-hitel nélkül is, csütörtökön pedig a halasztást kérő Varga elismerte, nem tudni, milyen ütemben zajlanak majd a tárgyalások. Mindez azt a feltételezést erősíti, hogy a halasztás csak újabb időhúzásra irányul. Kérdés csak az, mikor fogy el a piac türelme?
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
