Félezer milliárdos veszteséget könyvelt tavaly a hazai bankszektor, jórészt a devizahitelek forintosítása miatt.
A nyolc nagybank majd’ mindegyike veszteséges volt. Köztük az OTP is, melyet a közfelfogás „magyar bankként” tart nyilván, bár hamar belegabalyodnánk a tulajdonosi hálóba, ha megpróbálnánk kibogozni – mindenesetre, ha le kellene mondania a külföldi leánybankok profitjáról, nagyon komoly bajban lenne.
A vállalati hitelezés csúcsán még 9000 milliárd forintos volt a hitelállomány, most ennek alig kétharmada. Amin nem segített/ segít a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja. Hiába fenyegeti szankciókkal a pénzintézeteket a jegybank, hiszen az NHP-hiteleket a saját kockázatukra helyezik ki a bankok. Márpedig veszteséges banküzem mellett ennyire képesek.
A hitelezést a gazdasági növekedés élénkítené, ám ez jövőre elmarad a várttól.
Így a banki veszteségek a banki szolgáltatások árában jelennek meg, hiszen a bankadót éppúgy az ügyfelek fizették, ahogy a végtörlesztést, a tranzakciós illetéket, az ingyenes készpénzfelvételt, az elszámolási törvényt vagy a jól hangzó fair bankingot.
Sovány vigasz, hogy amíg mondjuk a kormányzati „adósmentésből” egy adott hiteles csoportnak volt haszna, addig a veszteséget a teljes ügyfélkörre porlasztják.
Maradunk bóvliban. Nem minősíti fel Magyarországot a novemberi értékelés során a Moody’s – ez derül ki a hitelminősítő friss országértékeléséből. Így gyakorlatilag még mindig nem vagyunk benn a befektetésre ajánlott kategóriában. A Moody’s ugyanis 2,7 százalékos GDP-növekedésre számít idén, míg az MNB 3,3 százalékosra. A hitelminősítő szerint a magyar gazdaságot az EU-s, az orosz és a kínai gazdaság lassuló növekedése is visszaveti.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!