Hét hónap van hátra az amerikai elnökválasztásokig. A versengés egyre abszurdabbá válik, mivel Donald Trump jó úton halad afelé, hogy felszalámizza a Republikánus Pártot. Így hiába nem mozgatja meg Hillary Clinton még az elkötelezett demokrata szavazók fantáziáját sem, nagy eséllyel mégis ő lehet az Egyesült Államok következő elnöke.
Már most látszik, Trumpnak hála a republikánusok nem jöhetnek jól ki az elnökjelöltállító előválasztásból. Különböző vészforgatókönyvek születnek arról, mit történjen, ha a teljességgel vállalhatatlan milliárdos vállalkozó tényleg diadalmaskodik a megmérettetésen.
Igazán nagy meccsekre a júliusi pártkongresszuson – vagy az amerikai szóhasználattal élve: konvención – lehet számítani. Ideális esetben addigra kellene lennie egy jelöltnek, aki a delegátusok többségét – azaz legalább 1237 szavazatot – maga mögött tud. „De Trumpnak jelenleg kisebb az esélye arra, hogy ezt elérje, mint néhány héttel ezelőtt volt – nyilatkozott lapunknak dr. Magyarics Tamás Amerika-szakértő. – Ehhez a következő 16 államban 57 százalékos többséggel kellene Trumpnak győznie, ami eddig nem valósult meg: a támogatottsága stabilan 35 százalék.”
Vészforgatókönyvek
A republikánusok szabályzata szerint a konvenció első szavazásán a küldötteknek arra a jelöltre kell voksolnia, aki delegálta őket. Ha nincs egyszerű többség, akkor egy második fordulót tartanak, ahol a delegátusok már szabadon szavazhatnak. Az ELTE docense szerint „ebben az esetben Ted Cruz texasi szenátornak jobb esélyei lennének, mert nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a delegátusok személy szerint őt támogassák, míg Trump nem igazán törődött ezzel idáig”. Elképzelhető, hogy a konvenció szabályzatának megváltoztatásával egy harmadik, eddig ismeretlen jelölt is beszállhatna a versenybe a konvención, ha az előválasztásokon részt vevők közül senki sem érkezik abszolút többséggel. Jelenleg csak arra a jelöltre lehet voksolni, aki legalább nyolc állam előválasztásán győzött, de a delegátusok egyszerű többsége eltörölheti ezt a kikötést. „Azért elképzelhető ez a forgatókönyv, mert a republikánus pártelit se Cruzzal, se Trumppal nem elégedett. Előbbinek radikálisan konzervatív elképzelései vannak, míg Trump – diplomatikusan fogalmazva – pragmatikus, azaz egyik héten ezt mondja, a másik héten meg azt, csak hogy több szavazatot szerezzen” – magyarázta Magyarics Tamás. Ha Trump nyerne a konvención, a republikánus szavazók 25-30 százaléka nem szavazna rá a végső megmérettetésen: távol maradnának az urnáktól, vagy szokatlan módon a másik oldalt támogatnák, ami súlyos válságba taszítaná a pártot.
Ezért kényszermegoldásként nem kizárt, hogy a republikánusok egy számukra elfogadható, „független” jelöltet állítanak majd. Hasonló esetet idézett az Amerikaszakértő a republikánusok történetéből: 1912-ben William Howard Taft, az éppen regnáló elnök és a korábbi államfő, Theodore Roosevelt vetélkedtek a jelöltségért. Roosevelt alulmaradt, ezért az úgynevezett Reformpárt színeiben indult, de nyilvánvaló volt a republikánus elkötelezettsége.
Ezzel hozzásegítette a demokratákat, hogy Woodrow Wilsonnal győzzenek. De ugyanez történt 1860-ban is, mikor a déli és északi demokraták nem tudtak megegyezni egy közös jelöltben. Így végül Abraham Lincoln győzött: ő lett az első republikánus elnök.
Come back, Romney?
Ha a második forgatókönyv lépne életbe, és Trumpot valahogy ellehetetlenítenék a konvención, az sem hozna kielégítő eredményt, mert valószínű, hogy függetlenként próbálkozna. Bár megosztó személyiség, támogatottsága igen jelentős, és ahogy mondja „a demokrácia kerülne veszélybe”, ha ő nem indulhatna. Így fordítva, de ugyanaz a megosztottság következne be.
A szabadszájú ingatlanmágnás potenciális kihívói között tartják számon Mitt Romneyt, a párt 2012-es elnökjelöltjét, aki nemrég élesen kritizálta Trumpot, és egy újságírói kérdésre válaszolva azt is bevallotta, hogyha a párt őt akarná elnökjelöltként, igent mondana a felkérésre. De bárki is legyen a „pótmegoldás”, az alapvető gond az, hogy mivel hosszú és költséges dolog felépíteni egy elnökválasztási kampányt, igazi csoda kell ahhoz, hogy ezt valaki júliustól novemberig sikeresen véghezvigye.
Választási matek
Magyarics Tamás állítja: akárki kerüljön is a Fehér Házba, programját jelenlegi formájában nem tudja majd megvalósítani.
„A kampány és a kormányzás két külön dolog. Utóbbinál létezik egy vas háromszög, amely erősen befolyásolja az elnököt: az érdekcsoportok, a bürokrácia és a törvényhozás” – mondta. Például a demokrata Clinton elnöksége mellett a republikánusok folytathatnák a többségi kormányzást a képviselőházban, ami megnehezítené az államfő dolgát. Trump durva kínzásokat támogató megjegyzései kapcsán több volt magas rangú katonatiszt és CIA-vezető kijelentette, hogy ebben az esetben nem engedelmeskednének az elnöknek. Hasonlóképpen, ha Clinton párton belüli ellenfele, a magát szocialistának valló Bernie Sanders vermonti szenátor győzne, és elveihez híven kikelne a nagyvállalatok ellen, a lobbicsoportok számtalan ügyét lehetetlenítenék el.
Kettejük párharcában egyébként Clinton áll nyerésre, annak ellenére is, hogy az utóbbi időben sorra vesztette el az előválasztásokat. „Érdemes látni, hogy Clintonért nem nagyon lelkesednek az emberek. Elismerik a szakértelmét, a tapasztalatát. De még a Demokrata Párton belül sincs akkora lelkesedés, mint annak idején Obama iránt volt. Amerikában a két leginkább elutasított politikus Trump és Clinton. 55-60 százalékos az elutasítottságuk: ilyen adatokkal eddig senki nem tudott elnökválasztást nyerni” – hívta fel a figyelmet Magyarics Tamás.
Ha ezek után mégis a volt külügyminiszter győzne, az csupán a választási matematika eredménye lenne. George Bush egykori kampányfőnöke, Karl Rove által megfogalmazott kampánystratégia szerint a republikánusoknak akkor van esélye, ha a törzsszavazóikat a legnagyobb mértékben tudják mozgósítani. Ugyanis a latinók kétharmada, a feketék nyolc-kilenc tizede és a fehér nők 55 százaléka demokrata szavazó.
Ők potenciális többségben vannak, de sokkal hajlamosabbak arra, hogy otthon maradjanak. Ezzel szemben a fehér férfiak 65-70 százaléka republikánus: ha ők megosztottak vagy tiltakozásképpen távol maradnak, a demokraták diadalmaskodnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
