Foci, vitorlás, önismeret - A jó hír az, hogy mégsem lesz kötelező az iskolákban a labdarúgás, ugyanis az Emmi által előterjesztett „focista-kerettanterv” bevezetése opcionális az intézmények számára. Ha a labdarúgás nem oké, 30 másik tematikus tantervből (például önismeret, lovaskultúra, sakk) válogathatnak – lehet, de nem kötelező focit oktatni.
„Kerettantervek eddig is voltak, benne olyan sportágakkal, mint a jóga, az úszás, a vitorlázás. Az, hogy a labdarúgás is belekerült az alaptantervbe, valószínűleg azt a tényt fejezi ki, hogy ez a sportág a kormány szívügye” – mondta a Vasárnapi Híreknek Munkácsy László, a budapesti Apáczai gimnázium igazgatója. „Itt eddig is játszhatott, de az iskola nincs felkészülve tömegigények kielégítésére. Úgy is mondhatnám: a labdarúgásnak nincsenek meg a dologi feltételei.” Így van ezzel az iskolák többsége.
A labdarúgást profi szinten való oktatásához pálya, eszköz, szakember kell. Egy városi iskolának jó esetben van tornaterme, esetleg aszfaltos sportudvara.
„Mi uszodát és atlétikai pályát is bérlünk, nem kevés pénzért – mondja Jakab Péter, a szintén fővárosi Alternatív Közgazdasági Középiskola (AKG) testneveléstanára. – Alapítványi iskola vagyunk, egy KLIK által működtetett állami iskolának erre valószínűleg nem volna pénze.”
Az AKG-ban persze van foci, a gyerekek szeretik is, de a kerettantervben meghatározott célokat még ők sem tudnák maradéktalanul teljesíteni. „Ahhoz, hogy ilyen mélységig menjünk bele a játékba, nincsenek meg a megfelelő szakembereink. A kérdés: mit akar ezzel a kormányzat. A labdarúgó- utánpótlásnevelés egy szakma. Nem lehet elvárni egy középiskolai tanártól, hogy heti két órában kötelező jelleggel tanítsa meg a gyerekeknek a helyes labdakezelést és a labdavesztés utáni visszatámadást” – mondja Jakab tanár úr.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!