Egész héten terjedtek a hírek arról, hogy szombaton újra rengeni fog a föld Magyarországon, pontosabban Komárom-Esztergom megyében. Lapzártánkig nem megmozdultak meg a bútorok.
Sokan bedőltek a két héttel ezelőtti földrengés után terjedő pánikkeltő internetes lánclevélnek, többen elküldték szerkesztőségünk munkatársainak is. A hoaxok világában járatlanok számára hitelesnek tűnő levél szerint bizonyos Dr. Novák Gergely, az MTA Földrengést Kutató Intézet főosztályvezetője az általa regisztrált rétegmozgások alapján azt vetítette előre, hogy „97 százalékos valószínűséggel 2011. 02. 12-én a Richter-skála szerinti 7-es szintet elérő földrengés várható a pilisi hegység déli vonulatától keletre lévő epicentrumból”.
Nos, a levélben említett intézet nem létezik, s ilyen nevű kutató sincs az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetében. A félrevezetést sejteti a „várható” rengés hazánkban évszázadok óta soha nem tapasztalt, valószínűtlenül nagy 7-es erőssége. S a valódi intézet honlapján – www.foldrenges.hu – „Fontos közlemény” címmel tudatták az illetékesek: „…a levél tartalma teljes mértékben valótlan. Sem intézetünk munkatársai, sem a világon más a földrengéseket előre jelezni nem tudja. Minden ezzel ellentétes állítás csak megalapozatlan pánikkeltésre alkalmas. Kérjük, hogy a levelet ne küldjék tovább ismerőseiknek”.
Ami a tények világát illeti: az igazi, 4,7-es rengés után már az esti híradók mutatták a tűzoltókat, a katasztrófavédelmiseket a helyszínekről, ahol házak sérültek meg, ijedt emberek álltak az utcán, nem tudván még: mekkora a baj. Ilyen estekben a szakemberek „forgatókönyv” szerint cselekszenek. Nemcsak a katasztrófafilmeknek van szcenáriójuk. A katasztrófáknak is. A címük: veszélyelhárítási terv. Egy kétórás film forgatókönyve 70-150 oldal, az országos vízkár-elhárítási terv kevesebb: 63 oldalas. Igaz, ha az összes katasztrófára készült helyi, megyei, területi és országos terveket egymásra raknák, a tömörségük ellenére is jó tíz méter magas lenne az iratoszlop.
Dr. Tóth Ferenc polgári védelmi ezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság polgári védelmi főfelügyelőségének vezetője lapunknak elmondta, hogy egyes katasztrófák modellezhetők – a gátszakadásnál tudható, hogy körülbelül mekkora területet önt el a víz –, mások nem. A földrengéseknél ez sokkal nehezebb, még ahol gyakoriak, mint Japán, ott sem tudják megmondani, hogy egy-egy földrengésnek miféle következményei lesznek.
A január 29-i földrengés vészforgatókönyve ez volt: először tisztázni kellett, hogy mekkora területet érintett, mekkorák a károk. Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete és az USA mérőrendszereinek adatai alapján nagyon hamar és pontosan kiderült, hol az epicentrum, milyen településeket érintett a 4,7-es magnitúdójú rengés. Megállapították: nincsenek súlyos sérültek, nem kell aktivizálni a mentőkutyás keresőket, behívni a szabadnapos tűzoltókat, nem kell senkit kitelepíteni, elhelyezni és megszervezni az egészségügyi és az élelemellátást. Megrongálódtak házak, de nem omlottak le, nem váltak lakhatatlanná. Másnap a fővárosban a biztonság kedvéért ellenőrizték a hidakat, megvizsgálták a távvezetékeket, míg a földrengés által érintett megyék valamennyi veszélyes ipari létesítményt átvizsgálták, nincs-e súlyos következmény. Tóth ezredes szerint a veszélyes üzemekre nagyon szigorú normák vonatkoznak: az atomerőművek ellenőrzése a csernobili katasztrófa óta nemzetközi, és kötelező a gyors értesítés a kisebb rendellenességekről is.
S végezetül tény, hogy az MTA sashegyi földrengésjelző obszervatóriumának ügyeletese, Kiszely Márta lapzártakor érdeklődésünkre azt mondta: nem volt érzékelhető rengés Magyarországon. Úgynevezett mikrorezgéseket állandóan lehet észlelni, a mikrorengés az, amit érzékelni is lehet, de tegnap ilyen sem tapasztaltunk.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
