Igazából úgy intézzük, hogy Trump elnök döntheti el, mi legyen a CEU-val – próbálta értelmezni több kormánypárti forrásunk a kabinet mozgását. Interpretációjuk szerint az Egyesült Államok első embere majd gesztusként értelmezi, hogy a magyar kormány jóvoltából izmosat rúghat (ha akar) az őt ádázul kritizáló Soros Györgybe. És ezen a ponton Kállay miniszterelnök, a honi hintapolitika atyja besírna a gyönyörtől. Merthogy ugyanaz a politikai aktus egyszerre legyen benyalás Washingtonnak és farokcsóválás Moszkvának, ráadásul mindez a nemzeti függetlenség nevében, nos, ez valóban ritka hatalomtechnikai mutatvány.
És ritka aljas játék. Erkölcs és eszme azonban nem terheli/nyomasztja a rezsimet. Csak az erőre ad. Pontosabban az erős emberre. Így lett számára újból kétpólusú a világ: Nyugaton Trumphoz igazodik Orbán kormánya, Keleten Putyinhoz idomul. Európát kevésbé féli – erős ember híján. Tény, a jelek szerint Franciaországnak nem lesz átütő elnöke, Merkel kancellár esetleg újrázhat, de többé már nem a megkérdőjelezhetetlen tekintélyű „Mutti”, aki egész Európát kommandírozza.
Most mégis úgy tűnik: Európa parancsolhat megálljt az Orbán-kormánynak. Olyasmi történik, amire nem készült a rezsim: egy eszme üt vissza – az európai közösségbe vetett hit, a szolidaritás eszméje. A pártcsalád, amihez a Fidesz tartozik, besokallt. A Néppárt vezetősége április végén dönthet arról, hogy kipenderíti-e parlamenti frakciójából a Fidesz 12 EP-képviselőjét.
A pontot az elégedetlenség és a felháborodás i-jére a lex CEU-val tette fel a Fidesz. Manfred Weber a Néppárt frakciójának elnöke azt kérte az Európai Bizottságtól vizsgálja a CEU-t ellehetetlenítő törvényt, illetve azt is világossá tette, hogy a gondolkodás, a kutatás és a szólás szabadságát mindenképp meg fogja védeni a pártcsoport.
A magyar kormány persze rögvest riposztozott, miszerint a hamis hírek és propagandamondások homályosítják el a néppárti képviselők tisztánlátást, de a pannon kabinet készséggel segít rendet vágni a hazugságok dzsungelében. Az ajánlkozás azonban nem volt hiteles, Frank Engel például úgy reagált: „miért nem hagyjátok ott a Néppártot és az EU-t a saját feltételeitek szerint? (…)
Gyakorlatilag és tényszerűen amúgy is kint vagytok. Szóval menjetek. Kérlek, menjetek.” Hogy a luxemburgi képviselő mennyire reprezentatív, arról csak találgatni lehet, de számos forrás szerint ez volt az általános vélemény a Néppárt kedd esti rendkívüli frakcióelnökségi ülésén.
Orbán ugyan tökélyre fejlesztette azt a gyakorlatot, hogy miképp csúfolja meg az EU szellemiségét, miközben alapvetően tartja magát az uniós joghoz. Persze nem másért, mint az uniós pénzért. Azonban szintet lépett: nyílt háborút hirdetett az európai közösség ellen, miközben továbbra is türelmetlenül toporog a kasszánál. Most nem hivatkozhat arra, hogy egyes ügyekben mást diktál a nemzeti és a közösségi érdek, hiszen magát az EU-t démonizálja – azt a közösséget, ami eltartja az országot. Csinál ilyet más is, példának okáért Oroszország, csakhogy Putyin birodalma nem tagja az uniónak, sőt ellenlábasa.
Orbán eddig magabiztos lehetett: gyakorlatilag nincs arra mód, hogy egy tagállamot kihajítsanak – legfeljebb szavazati jogát függeszthetik fel, ám azt visszakaphatja, ha jól viseli magát.
Most azonban valami elpattant: a CEU-ügy, az unióellenes „gyűlöletkampány” és a szolidaritás megtagadása megmozdíthatja az EU-t. Ami az utóbbit, mármint a szolidaritást illeti, a közösség nem nyeli be, hogy Magyarország lerúgná magáról a menekültproblémát.
Úgyhogy sajtóhírek szerint Franciaország, Németország és másik 21 tagállam még az idén olyan ultimátumot intéz Magyarországhoz és Lengyelországhoz, miszerint vagy elfogadják a menekültek rájuk eső átvételi kvótáját, vagy távoznak az Európai Unióból. Hogy születik-e ultimátum vagy nem, az a jövő kérdése. A jelen lakmuszdöntése a néppárt vezetésének döntése.
Ha kiakolbólítja az EP-frakcióból a Fidesz képviselőit, akkor az azt jelzi: a Fidesz egyedül maradt. Persze az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták frakciója befogadhatná – itt ülnek a brit konzervatívok és a lengyel Jog és Igazságosság pártjának emberei is. Ez a képmutatók frakciója, azoké, akik tartják a markukat, és amint megérzik tenyerükben a támogatás bankóit, máris köpnek, vagy fröcsögnek. Ha pedig valaki letörli a nyálat (vagy csak megígéri, hogy letörli), máris sivalkodnak, hogy bántják őket.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!