Hetek óta gáz nélkül élnek a budapesti Szent István körút egyik bérházának lakói. A százévesnél is idősebb épület vezetékeit már tavaly cserélni kellett volna, de akkor nem volt rá pénz. Most pénz van, gáz nincs.

  -
  -
- – Kép 1/2

Hatvankét lakás, száznál több lakó, zömük idős, nyugdíjas ember. Tavaly nyáron szóltak nekik, hogy készüljenek, mert elzárják a gázt egy időre. Az ígért terminusban le is állították... a liftet. Nem mintha a lift cseréje nem lett volna aktuális (naponta állt meg két emelet között, volt, hogy egy alkatrész cseréje miatt egy hétig nem lehetett közlekedni vele), de a gázvezetékre már nem volt pénze a társasháznak. „A gond az, hogy az ilyen típusú épületekben viszonylag alacsonyak a közös költségek, a háznak nincsenek tartalékai – mondja Dara Imre közös képviselő. – Ha a kasszában több pénz volna, lehetne gondolkodni a felújításban, de mivel főleg kispénzű nyugdíjasok laknak itt, marad a toldozgatás-foldozgatás.” Vagy a reklám. A Szent István körúti háznak tavaly szerencséje volt, egy hirdető cég fantáziát látott a forgalmas csomóponthoz közeli épület homlokzatában, és a felhúzott óriásmolinó árából összejött a hiányzó 3-4 millió. 

Szerencse, hogy nyár van 

„Június 7-én zárták el a gázt a házban. Tavaly felkészültünk rá, akkor nem történt semmi. Most nem szóltak, úgyhogy napokig vadásztunk egy villanyrezsót, hogy legalább egy arcmosáshoz elég meleg vizet tudjunk csinálni” – mondja Éva, aki több mint 20 éve lakik a házban. Férje idén töltötte be a 90-et, nehezen mozog, neki a fürdés lavórból kész kínszenvedés. „Néhány napja két napot töltöttünk egy szállodában a családdal. Az együttlét mellett a legnagyobb élmény a meleg víz és a működő zuhany volt” – meséli, hozzátéve, még szerencse, hogy nyár van, mert nem tudják, mihez kezdenének télen, amikor a ház nagyobb részében gázkonvektorok adják a meleget. 

Néhány hónappal ezelőtt több cikk jelent meg egy budapesti bérházról, amelyben szivárgás miatt zárták el a gázt, január közepén. A lakók villanymelegítőkkel próbálták átvészelni a hideg heteket, amitől az elektromos hálózat is túlterhelődött és leégett. A gáz és villany nélkül maradt lakók életét tovább nehezítette, hogy a nagy hidegben elfagytak a vízvezetékek is, így az épület lakhatatlanná vált. Épp, mint egy rossz burleszkfilmben. 

Budapest régi lakóházainak nagy része küzd hasonló gondokkal. A legnagyobb probléma az, hogy a gázvezetékek többsége még mindig a régi típusú, városi gázhoz készült, acélból, menetes illesztéssel. A városi gáz nedvesebb volt, mint a mostani földgáz, és a tömítéshez használt kóc szépen elzárta a szivárgó gáz útját. Ahol nem cseréltek csövet (és illesztést), ott sokkal nagyobb az esélye a szivárgásnak. A legrosszabb a helyzet a belső kerületekben. Pedig a ’80-as évektől folyamatosan cserélik a vezetékeket. „Ha a meglévő szakemberek napi 8 órában folyamatosan ezen dolgoznának, akkor is évekbe telne, mire az összes korrodált, elhanyagolt vezetéket kicserélnék” – mondja a VH-nak egy gázszerelő, aki szerint sokszor elképesztő állapotok uralkodnak egy-egy ház pincéjében. „Itt még a vezetékek vizsgálata is nehéz, nemhogy a felújítása. A  pincerekeszeket telepakolják, nem lehet hozzáférni a vezetékhez.” 

Egy lakás mindent visz 

A Nemzeti Közművek szakemberei folyamatosan nyomon követik az elosztórendszer állapotát. Ellenőrző kocsikkal járják Budapest meghatározott pontjait, és ha valahol szivárgást észlelnek, kijavítják a hibát. Sokszor azonban a fővezeték már annyira elöregedett, hogy a korróziótól átlyukad. Ilyenkor a lakókat már nem lehet előre értesíteni, és esetenként ki is kell őket költöztetni. „Ha egy ekkora társasházban valaki gázszivárgást észlel, és bejelenti, legtöbbször az egész házban elzárják a gázt. Az pedig, hogy mikor kötik vissza, a csövek állapotától és a szolgáltató munkarendjétől függ” – magyarázza Dara Imre. A jogszabályok szerint minden háznak legalább 10 évenként kérnie kell a hálózat felülvizsgálatát. Az ilyen felülvizsgálatok tervezhetők. Ha viszont ezt elmulasztják (vagy éppen a pénzhiány miatt tolják a végtelenségig az időpontot), akkor tényleg gáz van. A társasházak gázvezetékcseréjét ugyanis – a hivatalos szakzsargon szerint – komplex módon kell kezelni, vagyis nem szabad két-három méterenként javítgatni, toldozgatni a csöveket. Ha gázszivárgás van, akkor az egész épületben azonnal el kell zárni a csapokat, függetlenül attól, hogy a pincében vagy az egyik lakásban történt a baj. „Ha csak az egyik lakásban cserélnék ki a vezetékeket, a többiben megmaradnának a régi állapotok, nem bírnák ki a nyomáspróbát – mondja a szakember. – A szerelés végén nyomáspróbát kell tartani, ilyenkor az eredeti érték ötszörösét kell elbírnia a felújított vezetéknek. Ha lokálisan próbálnánk kiküszöbölni a problémát, akkor a kicserélt vezetékek jól működnének, de a régiek nem.” 

Csövek és kapcsolatok 

Ha valaki próbált már burkolót, kőművest, tetőfedőt vagy éppen víz-gáz szerelőt találni nyáron, az pontosan tudja, mit jelent a „heroikus” szó. Az építőipar összeomlása (vagyis nagyjából a 2000-es évek eleje óta) rengeteg vállalkozás ment csődbe. Az egyre kevesebb munkalehetőség miatt a szakemberek ezrei döntöttek úgy, hogy külföldön folytatják, vagy csak egyszerűen visszaadják az ipart. A történetünkben szereplő bérház lakói is a válság áldozatai. Mivel eredetileg szeptemberre tervezték a gázcsőcserét, a hirtelen jött munkát a korábban szerződött cég nem tudta időre vállalni. A Gázművek (pardon: a Nemzeti Közművekhez tartozó NKM Fölgázhálózati Kft.) állítja, hogy rajtuk nem múlna a dolog: nekik a „a nehéz munkaerő-piaci helyzet ellenére is rendelkezésükre állnak a szakemberek a megrendelt feladatok határidőre való elvégzésére.(...) Amennyiben a társasház megtervezteti a javítási, kiváltási munkálatokat, úgy 8 napon belül a hálózati társaság is elvégzi a tervdokumentáció felülvizsgálatát. Amikor a kivitelező befejezte a gázvezeték szerelését és ezt bejelenti a társaság felé, úgy 8 napon belül elvégzik a gázvezeték üzembe helyezését is.” 

A Vasárnapi Hírek által megkérdezett fővárosi építési vállalkozók tapasztalatai ennek némileg ellentmondanak. Egyikük úgy fogalmazott, „nagy szerencse kell ahhoz, hogy az ellenőrök 2-3 hét után kijöjjenek, és átvegyenek egy kész házat.” Mint mondták: egy új építésű társasház befejezésének az előre meghatározott időpontban ez a legrizikósabb része. Ők úgy tudják, hogy kevés a szakember. Egy-egy kerületben vagy városrészben csupán néhány ellenőr dolgozik, és ha ők „behavazódnak”, megbetegszenek vagy csak évi rendes szabadságukat töltik, áll minden. 

Egy belvárosi társasházkezelő cég vezetője elmondta: régebben azért dolgoztattak egy bizonyos vállalkozással, mert tudták, hogy a vezetőjének közeli rokona a Fővárosi Gázműveknél vezető beosztásban van, és rajta keresztül gördülékenyebben ment az engedélyek beszerzése. „Mindennek megvolt a tarifája, de így legalább biztos volt, hogy időben meglesznek az engedélyek” – mondta. 

A héten hivatalosan is közölték a Szent István körútiakkal, hogy július 16-án leszerelik a gázórákat (erre a hálózat javítása miatt van szükség), a közös képviselő szerint ezután optimális esetben két hét alatt végezhetnek a javítással. Ha pedig hinni lehet az NKM-nek, akkor a nyolcadik napon lőn világosság. Illetve gáz. A lakók fogadásokat kötnek. Jelenleg a legnagyobb oddsszal a hivatalos verziót, vagyis augusztus közepét adják. De még a szeptemberrel is lehet nyerni. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!