Gázáremelés: 8-9 százalék

Kizárólag politikai alkuk tárgya. – Az ármegállapítás és az ártámogatás egész rendszere rendkívül zavaros, s a hazai árak régen elszakadtak az alaptermékek tőzsdei ármozgásától, illetve a dollárárfolyam változása által indokolt irányoktól és mértékektől, s még nyomokban sem lehet valamiféle koncepciót felfedezni az árpolitikában – hangsúlyozta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője. Mint mondta, most sem az importgáz és a dollárárfolyam mozgatja a gázár emelkedését, hanem a korábbi időszakban elhalasztott áremelések begyűrűző hatása, s persze a válságadókból adódó szolgáltatói többletteher is költségnövekedéssel járt.

A veszteséget aligha kompenzálja a kormány által bejelentett egyszámjegyű áremelés, ami várhatóan 8-9 százalékos lehet. Lejárt a moratórium, aminek a ki nem mondott célja az volt, hogy ne a választási győzelem másnapján kelljen bejelenteni a gázárak emelését. Azt persze, már nyáron tudni lehetett, hogy a kormány ezen a területen „kutyaszorítóba” került. Ugyanis már akkor 15-20 százalékos áremelést kérhettek a szolgáltatók, miközben a lakossági gáztámogatásokat is felszámolták. Nehéz megmondani, hogy mi is most a valós költsége a szolgáltatóknak. Egyet tudhatunk: van olyan költségfaktor, amely jelentősen növekedett és amit könnyen a fogyasztókra terhelhetnek a szolgáltatók. A korábbi orosz-ukrán gázvita nyomán ugyanis költséges beruházásokkal megduplázták a hazai gáztároló kapacitásokat. Ám a válság nyomán csökkent a gázfogyasztás, ezért ez a beruházás növelte az egységköltséget. A gázszolgáltatásnak azok a költségei, amelyek függetlenek a tőzsdei ártól, nagyjából 50 százalékkal növekedtek. A gázárnak egyébként kevesebb, mint fele a gáz maga), közel negyedét teszi ki az infrastruktúra költsége a többit az árrések, díjak, illetékek, adók képezik.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!