Kétszáz méteres lángok csaptak fel, amikor az ukrajnai Poltava régióban felrobbant a Testvériség gázvezeték. A területet az ukrán hadsereg ellenőrzi. Nem tartják kizártnak, hogy szabotázs történt. A Gazprom szerint balesetről lehet szó, miután a vezetékek ott rosszabb állapotban vannak. Az ügy előzménye, hogy nem sikerült rendezni az orosz–ukrán gázárvitát, ezért a Gazprom bejelentette: csak előre fizetés esetén szállít több gázt Ukrajnába.
Az orosz–ukrán konfliktus nyomán kibontakozó energiaválság volt az egyik fő témája a Budapesten rendezett találkozónak, amelyen a közép- és délkelet-európai országok, az Egyesült Államok, Ukrajna, az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat képviselői megvitatták az európai energiabiztonságot. Az ügy előzményeként Bulgária felfüggesztette a Déli Áramlat, az Oroszországból Délkelet-Európába tartó gázvezeték építésének előkészítését. Ezt Oresarszki bolgár miniszterelnök azután jelentette be, hogy Szófiában amerikai szenátorokkal találkozott.
Az Európai Bizottság is nekiment a gázt a Fekete-tenger alatt Bulgárián, Szerbián keresztül Magyarországra is eljuttató vezeték tervének, felfüggesztette az elfogadási eljárást, mondván, az sérti az uniós szabályokat, a gázszolgáltatók nem lehetnek egyben gázvezeték-tulajdonosok. A szófiai döntést követően a szerb miniszterelnök-helyettes is bejelentette, ők is abbahagyják a munkálatokat, ám kis idő múltán mind bolgár, mind szerb kormányzati tisztségviselő állította: a vezeték építése a terveknek megfelelően halad. Jól érzékelhető, hogy a déli áramlat ügyében az USA „betart” Moszkvának. Carlos Pacual, az amerikai kormány energiaügyi különmegbízottja is azt nyilatkozta Budapesten, hogy fel kellene függeszteni a vezeték építését.
Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő szerint az Ukrajnát elkerülő Déli Áramlat fontos stratégiai projekt az oroszok számára, ezért annak engedélyezése az EU kezében olyan eszköz lehet, amely révén nyomást gyakorolhat Moszkvára. Nehéz megítélni, hogy Bulgária brüsszeli nyomásra vagy saját akaratából jutott arra az elhatározásra, hogy felfüggeszti a munkálatokat, az azonban valószínűnek tűnik, hogy az EU-s érdekeknek való megfelelés lehet a háttérben. A nehéz gazdasági helyzetben lévő ország minden bizonnyal valamilyen előnyt remél attól, hogy döntésével nehezíti a projekt megvalósulását. „Látva az orosz–nyugati viszony kiéleződését, megpróbálják kihasználni az új helyzet teremtette lehetőséget és megkísérlik saját pozícióik megerősítését” – mondja a szakértő.
Sz. Bíró Zoltán nem tartja valószínűnek, hogy a Déli Áramlat építése teljesen meghiúsul, mert az oroszokon kívül Olaszország, Franciaország és Németország vezető energiacégei is részt vesznek a projektben, és már eddig is, az előkészítés során igen sok pénzt költöttek el. Így inkább csak egy alkufolyamatról van szó, melynek során a felek próbálnak felülkerekedni a másikon és jobb feltételekhez jutni. Ha a gázvezeték nem épülne meg, az leginkább Délkelet-Európa országait hozná nehéz helyzetbe, mert a nyugati és északi országok gázellátásának nagy részét a már működő Északi Áramlat és a Norvégiát Németországgal összekötő vezetékek működése biztosítja.
A szakértő szerint bár Magyarországon az utóbbi öt évben 40%-kal csökkent az Oroszországtól közvetlenül megvásárolt gáz mennyisége, még így is évi 5 milliárd köbméter körül van, amit nehéz – szinte lehetetlen – lenne belátható időn belül máshonnan pótolni. Délkelet-Európa számos országának még hosszú éveken át szüksége lesz az orosz gázra. Ha pedig nem sikerül felújítani és megbízhatóan üzemeltetni az ukrán vezetékrendszert – amire az orosz–ukrán viszony kiéleződése miatt a korábbiaknál is jóval kisebb az esély –, úgy csak az Ukrajnát megkerülő vezeték biztosíthatja az akadálymentes orosz gázszállítást.
4500 millió dollárral tartozik Ukrajna a Gazpromnak
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
