Hiába felezte meg a kormány a jövő évi 3 százalékos növekedési tervét, a kutatóintézetek és a jegybank előrejelzései szerint immár a GDP másfél százalékos bővülése is kincstári optimizmusnak tűnik. Miként a 4 százalék körüli inflációról és a lakossági fogyasztás növekedéséről is csak álmodozhatunk 2012-ben. A 2,5 százalékos államháztartási hiányterv teljesülésében pedig már csak a kormányzat bízik.
Nem lettünk sokkal okosabbak attól, amit Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken mondott, amikor benyújtotta a 2012-es költségvetést. Elemzők egyszerűen büdzsé-PR-nak minősítették az elhangzottakat. Mondván, még mindig messze van a gazdaságpolitika a realitások talajától. Igaz, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint úgysem lesz hosszú életű, úgy vélte, három hónap múlva úgyis módosítani kell a sok bizonytalanság miatt.
A legfőbb gondot a kormány által elképzelt növekedési pálya jelenti. Bár már megfelezték az eredeti 3 százalékos növekedési tervet, de észre kell venni, hogy a kormánytól független szakértői becslések mínusz 1 százalék és plusz 1 százalék közé esnek, miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium még mindig a plusz másfél százalékban gondolkodik. Külön érdekesség a lakossági fogyasztás: csak a kormány számol növekedéssel, minden elemző központ csökkenést prognosztizál. Annyi bizonyos, a kormány is érzékeli, hogy baj van, de a baj nagyságát kisebbre becsülik, mint a kutatóintézeti és piaci elemzők.
Gazdasági növekedés. A jegybank és a Pénzügykutató előrejelzése szerint a gazdaság csak 1 százalékkal növekedhet jövőre. A kormányzati intézkedések ugyanis a költségvetési bevételek növelését és a kiadások visszafogását okozzák. Ami magasabb inflációt és bérpályát eredményeznek, miközben a gazdaság növekedését lassítják. A GKI szerint a gazdaságpolitika hibák következtében a gazdaság recesszióba fordul, vagyis nem csupán lassul a GDP növekedése, hanem kifejezetten csökken.
Lakossági fogyasztás. Az elemzők azzal számolnak, hogy a háztartások továbbra is óvatosak maradnak jövedelemfelhasználási döntéseiknél, mert nem javulnak a munkaerő-piaci kilátások, a reáljövedelmek pedig csökkennek, miközben a devizaalapú hitelek törlesztőrészletei emelkednek. Így a háztartások fogyasztása az ideinél is nagyobb mértékben zsugorodik jövőre, s ezzel párhuzamosan továbbra is esnek a kiskereskedelem eladásai. A legdrasztikusabb fogyasztásszűküléssel a GKI számol, de a jegybank és a Pénzügykutató szakértői is úgy vélik, jövőre az ideinél kevesebbet fogyasztunk.
Infláció. A kormány még 4,2 százalékos inflációval tervezi a jövő évet, miközben a Magyar Nemzeti Bank a korábbi 3,9 százalékos prognózisát már 4,7 százalékra emelte. Az MNB-stáb inflációs előrejelzésének elmozdulását a bejelentett áfaintézkedések dominálják, ráadásul az áfaemelés a fogyasztói kosár széles körét érinti, ezért a munkapiacon keresztül tovagyűrűző hatásokra is számíthatunk. Hasonló, bár egy kicsit magasabb (4,8 százalékos) inflációval számol a Pénzügykutató is. Szerintük az infláció elleni küzdelem kimerül majd a rezsiköltségek befagyasztásával előállított elfojtott infláció termelésében.
Államháztartási hiány. Lényegében már csak a kormány számol azzal, hogy tartható jövőre a GDP 2,5 százalékában meghatározott államháztartási hiányterv. A jegybank szakértői ebben kételkednek, de a GKI is 2,9 százalékos hiányt vár 2012-re, míg a Pénzügykutató 3,3 százalékosat.
Oszkó Péter szerint a jövő évi büdzsé kormányzati előterjesztéséből annak beismerése látszik, hogy nem járt sikerrel az a kísérlet, amely a fogyasztásélénkítés alapú gazdaságpolitika visszahozatalát célozta a 2000-es évek elejéről.
A volt pénzügyminiszter, a PortfoLion Zrt. elnök-vezérigazgatója szombaton Pécsett, a Magyar Közgazdasági Társaság 49. Közgazdász-vándorgyűlésén úgy fogalmazott, a kormány lemondott a fogyasztásélénkítés eszközéről, kísérlete azonban drága volt, tulajdonképpen a magán-nyugdíjpénztári vagyonba került. Oszkó Péter szerint ez óriási korrekciós igényben jelenik meg jövőre, amelyre az elmúlt két évtizedben ritkán volt példa, s amely a bevételi oldalon meghaladhatja a GDP 2 százalékát. „Sikerült elérni, hogy európai összehasonlításban Magyarországon legyen a legkedvezőtlenebb adóék, a legrosszabb adóterhelés” – fogalmazott a Bajnai-kormány pénzügyminisztere. Oszkó Péter szerint a kormányzati gazdaságpolitika „háborús hangulatban” fogant, a gazdasági racionalitások helyett inkább csak az ellenségeket keresi, viszont hiányzik belőle a stratégiai tervezés és a távolba látás képessége.
(MTI)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
