Felolvasás kedd este 6 és éjfél között a Centrál Színházban.
„Szakítani kell a hallgatás kultúrájával. Szüleink, nagyszüleink megpróbálták elrejteni zsidóságukat, nem beszéltek szenvedéseikről, de láthatjuk, ez hova vezet, például történelemhamisító szobrokhoz. Elfogadhatatlan, hogy az áldozatok leszármazottai hallgatnak, miközben a bűnösök utódjai hangoskodnak” – ezért hozta létre Eörsi Mátyás egykori SZDSZ-es képviselő a Holokauszt és a családom nevű Facebook-csoportot, amelynek három hónap alatt több mint 4200 tagja lett. „Szeretném, ha minél több jobboldali érzelmű magyar olvasná el a csoportban leírt személyes történeteket, jobbikosok is, hogy ismerjék meg a családi tragédiákat.”
Ezen történetekből olvasnak fel kedd este 6 és éjfél között a Centrál Színházban a csoport tagjai, a színház színészei és barátai, például Básti Juli, Nagy- Kálózy Eszter, Pokorny Lia, Igó Éva, Schell Judit, Kulka János, Kornis Mihály, Rudolf Péter, Schmied Zoltán, Kálid Artúr.
„Fontos a holokausztról beszélni, pláne a 70. évforduló kapcsán. Ha mindezt újszerűen tudjuk megtenni, illetve úgy, hogy közel visszük a ma emberéhez, akkor az különösen sikeres lehet a tisztán látásban. A színház erre jó terep, úgyhogy ezt próbáljuk meg kedden a Centrálban úgy, hogy túlélők történeteit olvassuk fel” – magyarázza Schmied Zoltán színész, aki Bihari Tibor munkaszolgálatos éveiről olvassa fel Gazdag Péter gyűjtéseit.
„Elég sok könyvet olvastam a témában, láttam előadásokat, sőt játszottam is zsidó témájú darabban, a Gólem Színház Lefitymálva című előadásában, de megrázó volt a szöveget olvasni. Színházi vonatkozása is van: szó esik benne Székely Mihályról, az Operaház egykori igazgatójáról is. Nem vagyok közvetlenül érintett, de fontosnak tartom, hogy emlékezzünk és küzdjünk azért, hogy ilyen tragédia ne fordulhasson elő soha többé.”
Győri Anna nyugalmazott főiskolai tanár négy különböző írásban idézte fel a holokausztot túlélt szüleinek történetét a Holokauszt és a családom Facebook-oldalon. Ezek közül fog felolvasni 13-án este.
„Édesapám tanítói oklevéllel szociális munkásként és nevelőként dolgozott, majd több mint 50 hónapig volt munkaszolgálatos. Édesanyám nem tudott továbbtanulni a numerus clausus miatt. Szüleim többször meséltek később a csillagos házról, amelybe anyám családját más zsidókkal összeköltöztették. A túlélők – érthető módon – rejtőzködnek, így a mi generációnk és gyermekeink, unokáink feladata, felelőssége elmesélni, továbbadni a történeteket.
Ez a felolvasás alkalom lehet zsidók és nem zsidók közeledésére, a kibeszélésre, a tabuk és a görcsök oldására.”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
