Több ezren tüntettek Zágrábban Ante Gotovina tábornokra kiszabott büntetés miatt. Rijekában és Splitben is voltak demonstrációk, Gotovina szülőfalujában, Pakostanében gyújtogattak, Splitben üveggel vagdosta össze magát egy férfi tiltakozásképpen.
A horvátok számára Gotovina – aki mellesleg megjárta a francia idegenlégiót, és szélsőjobbos gerillák kiképzését is felügyelte Dél-Amerikában – nemzeti hős, aki megnyerte a honvédő háborút. Jól mutatja ezt, hogy egészen addig folyósította nyugdíját a horvát állam, míg el nem fogták a Kanári-szigeteken 2005-ben.
A tábornokot 24 évre ítélte a hágai Volt-Jugoszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszék (ICTY) az első délszláv háborúban elkövetett emberiségellenes és háborús bűnökért. A bíróság két másik katonatiszt ügyét is tárgyalta: Mladen Markač 18 év börtönbüntetést kapott, míg Ivan Čermakot minden vád alól felmentették. Az ICTY azt is megállapította, hogy a – Horvátországban államalapítóként tisztelt, 1999-ben elhunyt – Franjo Tudjman elnök volt a kulcsfigurája annak az „összeesküvésnek”, amely Krajinából el akarta űzni a szerbeket, hogy a régiót horvátokkal népesítse be.
A Vihar hadműveletet – amiért a tábornokokat az ICTY elé idézték – a horvát hadsereg és rendőrség 1995. augusztus 4-én kezdte meg. Három és fél nap alatt sikerült visszafoglalniuk a Horvátországból kivált Krajinai Szerb Köztársaság teljes, közel 10 500 négyzetkilométeres területét. A hadművelet során 2700 szerb életét vesztette, közülük legalább 300 civil volt, a menekültek számát pedig 90 és 250 ezer közé teszik. Az akció is hozzájárult ahhoz, hogy Slobodan Milošević szerb elnök hajlandó volt letenni a fegyvert és megkötni 1995 novemberében a háborút lezáró daytoni megállapodást.
Az ICTY ítélethirdetését Zágráb belvárosában óriási kivetítőkön többezres tömeg kísérte figyelemmel, a döntés hatalmas felzúdulást keltett. A miniszterelnök, Jadranka Kosor elfogadhatatlannak nevezte az ítéletet, és jelezte, hogy a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy enyhítsenek rajta. Gotovina ügyvédje, az amerikai Greg W. Kehoe azt mondta, fellebbeznek, mert az ítélet „ellentmond a tényeknek és a jognak”, ugyanis a hadműveletet „a hadviselés szabályai szerint és a NATO elveivel összhangban” hajtották végre. Ez utóbbi azért érdekes, mert a horvátok kiképzésében az amerikaiak is részt vettek, ezért a felelősségük is felmerül a háborús bűnök elkövetésénél, bár a védelem tanújaként megszólalt egykori zágrábi katonai attasé, Ricahard C. Herrick állította, hogy a képzés során háborús jogot is tanítottak a horvátoknak.
A tiltakozásra válaszul a döntést hozó bírói testület elnöke, a holland Alphonsus Orie azt nyilatkozta, hogy „az eljárás során nem a vizsgált időszak előtt történt bűncselekményeket vagy a háborúhoz vezető események jogszerűségét vizsgálták, hanem azt, hogy krajinai szerb civilek voltak-e a célpontjai a bűncselekményeknek és hogy a vádlottak a felelősek-e ezekért”.
Gotovina ügyében az eljárás 2008. március 11-én indult meg, összesen 303 napon át folyt a tárgyalás. Az ICTY az egykori Jugoszlávia terültén 1991 és 2001 között elkövetett háborús bűncselekmények miatt 161 eljárást indított, amiből eddig 125 zárult le.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
