Szakmainak tűnik, de mindig politikai érdekeket szolgál a választójogi törvény módosítása. A választási szakértő szerint a korhatár leszállításán lehet vitatkozni, de a műveltségi cenzus bevezetése demokráciaellenes lépés volna. Miközben mindkét javaslat szolgálhatja a Jobbik érdekeit. A cenzúrázott diákparlamentert mindenesetre a Jobbik védte meg.
A Somogy megyei diákparlament kaposvári ülésén félbeszakították az egyik diák felszólalását. Bradánovics Bendegúz a Fidesz oktatáspolitikáját bírálva – a levezető elnök szerint –, illetlen dolgokat készült mondani, ezért kihúzatták vele az inkriminált részeket. Bradánovics Bendegúz nem sokkal később a jobbikos Dúró Dóra oldalán tájékoztatta a történtekről az újságírókat. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke ezt az alkalmat használta fel arra, hogy bejelentse: kezdeményezni fogja, hogy a jövőben a 16 évesek is választhassanak, de a szavazati jogot legalább általános iskolai végzettséghez kötné.
„A rendszer bármely apró eleméhez nyúlnak hozzá, az mindig szakmainak tűnik, de mindig politikai érdekek motiválják” – mondta a Vasárnapi Híreknek László Róbert politológus, a Political Capital választási szakértője, aki szerint „változik a világ, az emberek korábban érnek”. A korhatár leszállítása nem szűkíti a demokratikus mozgásteret, így akár vitatkozni is lehet róla. Nem úgy a műveltségi cenzus, amelyet szakmai szempontból el kell utasítani. „Minden demokrácia az általános választójogra épül, azt semmiképpen nem lehet korlátozni” – mondja.
A most – egyébként nem először – felmerült javaslatok a parlamenti pártok közül elsősorban a Jobbik érdekeit szolgálnák.
Az utóbbi évek kutatásai mind azt mutatják, hogy a Jobbik egyre népszerűbb a fiatalok körében.
„Még a 18 éven felüli politikailag inaktív fiatalok között is mérhető a Jobbikot támogató szimpátia, ezért sem véletlen most ez a javaslat” – állítja László Róbert. Az elemző az iskolázottsági cenzust olyan gesztusnak nevezi, amely a Jobbik saját választóinak szól, de a legkiszolgáltatottabb csoport, a mélyszegénységben élők és a cigányság ellen irányul. Ezt a választói csoportot visszaélésekkel sokkal könnyebb elérni, a Jobbik vélhetően ezért vonná meg tőlük a választójogot, becsomagolva a saját választótáboruknak szánt üzenetbe, hogy tudniillik csak a tudatos választó hozhat megfontolt döntést.
„Semmilyen kutatás nem igazolta, hogy a magasabb műveltségű választók megfontoltabban döntenének. Sőt minden kutatás azt igazolja, hogy nincs tudatos választó: az emberek érzelmi alapon választanak, figyelmen kívül hagyva mindenféle választási programot” – mondja a választási szakértő.
Európában Ausztriában a legalacsonyabb a választójogi korhatár, ott 16 év. Iránban 1981 óta már a 15 évesek is szavazhatnak. Kubában és Brazíliában is 16 év a korhatár, de előbbiben aligha beszélhetünk demokratikus választásokról, utóbbiban pedig csak az írástudók szavazhatnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!