Létezik egy megoldás, amivel megakadályozható, hogy Orbán Viktor Brüsszelben megvétózza a Lengyelország elleni szankciókat: ha egyszerre indítják meg az eljárást a varsói és a budapesti kormány ellen az uniós alapszerződés hetedik cikkelye alapján. Az EU fontolgatja az ötletet.
Keményen egymásnak feszül a lengyel kormány és az Európai Unió a tervezett igazságszolgáltatási reform miatt. A brüsszeli bizottság alelnöke, Frans Timmermans múlt szerdán közölte: ha a kifogásolt törvényeket életbe léptetik, nyomban fellépnek Varsó ellen a lisszaboni szerződésnek arra a pontjára hivatkozva, amelyik a demokratikus és jogállami alapértékek megsértését bünteti. Márpedig az, hogy a politika ellenőrzi/felügyeli a bíróságokat, nem egyeztethető össze a hatalmi ágak szétválasztásának elvével.
A varsói válasz tartalmában is, hangnemében is nagyon ismerős a Fidesz-kommunikáción edzett magyar füleknek.
Rafał Bochenek kormányszóvivő azt üzente, nem tűrik, hogy az uniós bürokraták zsarolják a lengyel kormányt. Witold Waszczykowski külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a külső beavatkozást. Ryszard Legutko EP-képviselőnek az egykori szovjet pártfőtitkárt, Leonyid Brezsnyevet juttatták eszébe a bírálatok.
Az Európai Bizottság varsói irodája elé még egy kisebb demonstrációt is összerántottak nemzeti radikális hívekkel, akik – nem fogják elhinni – Soros György-ellenes
jelszavakat skandáltak.
A külügyminiszter helyettese, Konrad Szymański szerint a változtatások „nem érintik a bírói függetlenséget”. Ez viszont egész egyszerűen nem igaz. Például kikényszerítenék a legfelsőbb bíróság tagjainak távozását, helyükre az igazságügy- miniszter nevezne ki új bírákat, az országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) pedig vétójogot kapnának a kormányzati delegáltak a bírák kiválasztásakor. Ezt a két törvényt dobta vissza a szejmnek a hét elején Andrzej Duda államfő (lásd keretes írásunkat). Azt viszont átengedte, hogy a bírósági elnököket és helyetteseiket a kormány menesztheti – ezt ki is hirdethetik.
Az uniós eljárás lehetséges legsúlyosabb szankciója Lengyelország EU-s szavazati jogának felfüggesztése, csakhogy Orbán Viktor már Tusnádfürdőn világossá tette, megvétózna egy ilyen döntést, amihez a tagállamok teljes egyetértése kell. Német jogtudósok szerint azonban egyszerre lehetne megindítani az eljárást Lengyel- és Magyarország ellen, ha a két kormány hasonló alapjogokat sért, és fennáll a gyanú, hogy összejátszanak, kölcsönösen falaznak egymásnak.
Alexander Thiele göttingeni professzor szerint ebben az esetben csak egy eljárás zajlana, amiben az érintettek nem szavazhatnak. Daniel Thym konstanzi Európa-jogász egyetért ezzel, mondván: semmi sem kötelezi Brüs?- szelt, hogy egyszerre csak egy vétkes ellen lépjen föl.
A másik kézenfekvő szankció az uniós támogatások megvonása.
Erre hajlik az osztrák kancellár, mert nem bízik abban, hogy a független sajtót és az ellenzéket bedaráló két rezsim választásokon leváltható. „Aki nem tartja be a szabályokat, nem lehet a támogatások nettó haszonélvezője 14 milliárd euróval vagy 6 milliárd euróval, mint Lengyelország és Magyarország” – jelentette ki Christian Kern. Az illiberális társadalommodellt meghirdető kelet-közép-európai vezetőkről szólva úgy fogalmazott: „Gyújtogatók vannak a házunkban”.
Közben újabb tiltakozásokra készül a lengyel ellenzék, miután a múlt hétvégén tízezreket vitt az utcára a kiépülőben lévő diktatúra ellen. Példátlan méretű polgári engedetlenségre szólított az a nők által létrehozott jogvédő szervezet is, amely a közelmúltban sikerrel akadályozta meg az abortusz teljes tiltását Lengyelországban.
VÁRATLAN VÉTÓ. „Nehéz és bátor döntésnek” nevezte Lech Wałęsa, hogy a lengyel elnök a tervezett három törvény közül kettőt is visszadobott. Nem az egykori munkásvezér és államfő volt az egyetlen, akit meglepett Andrzej Duda lépése. A 45 éves jogászról eddig úgy tartották, hogy a tényleges nagyfőnök, a háttérből irányító pártvezér, Jarosław Kaczyński bábja. Az ismeretlenség homályából tavalyelőtt az elnöki hivatalba lépő Duda szerint kell a bírósági reform, de a jelenleginél okosabb. Hogy meddig akar vagy tud elmenni a függetlenségben az államfő, nagy kérdés. A szejm 60 százalékos többséggel felülírhatja a vétót, de a kormányzó Jog és Igazságosságnak (PiS) nincs ennyi képviselője, és egyelőre nem látszik, hogy valamely más frakció velük szavazna. A csekély abszolút többséggel kormányzó, ám a teljes lengyelség nevében beszélő PiS egyébként a voksok 37,6 százalékát kapta a 2015-ös választásokon.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!