A légtérzárhoz bizonyos létesítményeket meg kell semmisíteni: a légierő és légvédelem irányítási pontjait, a radarokat és a légvédelmi ütegeket – nyilatkozta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a Vasárnapi Híreknek.
A kivitelezéshez fel kell deríteni, hogy ezek a pontok nincsenek-e civil környezetben, nehogy az akció jelentős károkat okozzon a polgári lakosság számára, miközben a BT-határozat elvben a védelmüket hangsúlyozta. Mindehhez jó néhány nap, az amerikai becslések szerint majdnem két hét szükséges – mondta a szakértő. – A légtérzáron kívül egyéb eszközöket is be lehet vetni Bengázi érdekében.
Az akció élére várhatóan Párizs áll, de brit és amerikai, sőt egyes arab országok részvételére is számítani lehet. Franciaország eltökéltségét több okkal is meg lehet magyarázni – véli Tálas. – Először is az akció kiváló lehetőség lehet Európa számára, hogy megmutassa, a számára stratégiailag kulcsfontosságú Észak-Afrikában biztosítani tudja a rendet az USA nélkül is. Másrészt Franciaország mindig is jó kapcsolatok ápolt az arab világgal, nem is beszélve arról, hogy Nicolas Sarkozy elnök a határozott fellépéssel igyekszik elfeledtetni, Tunéziában mekkora kudarcot vallott, mert Ben Ali diktátort a végsőkig támogatta. Továbbá, az ország nemrég írt alá egy védelmi megállapodást Nagy-Britanniával – a líbiai a beavatkozás ennek lehetne a próbája, nem is beszélve arról, hogy demonstrálhatnák, még mindig ők Európa vezető hatalmai. Sarkozy személyes ambíciói, az újjáválasztásáért folytatott kampány csak a legutolsó szempont a szakértő szerint, ugyanis a vezérkar támogatása nélkül nem lehet kivitelezni a hadműveletet. A tábornokokat feltehetően az is motiválja, hogy Franciaország nemrég tért vissza a NATO katonai parancsnokságába.
A beavatkozás kimenetele egyelőre megjósolhatatlan. – Ha a felkelők nem erősödnek meg, nincsenek újabb tömeges átállások, mint néhány héttel korábban, akkor a Kadhafi-ellenes erők nagyon nehéz helyzetben lesznek, ugyanis a hadsereg nagyságrendekkel képzettebb és nehézfegyverekkel is rendelkezik – mondta Tálas. – Elképzelhető egy másik lehetőség is: állóháború lesz, és az ország tartósan megosztottá válik.
A szárazföldi beavatkozás azonban teljességgel elképzelhetetlen. A BT-határozat is kizárja a lehetőséget, de nincs a világnak annyi katonája, amely sikeres lenne 1,7 millió négyzetkilométeres területen. Afganisztán és Irak után nem is vágnának bele a nemzetközi erők – tudtuk meg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóközpontjának igazgatójától.
Résztvevők
Már most biztos, hogy a nemzetközi beavatkozás nem NATO-akció lesz. Szinte biztos, hogy Franciaország vezeti majd a koalíciós erőket. Nagy-Britannia és Kanada jelezte, hogy részt akarnak venni a Kadhafi-ellenes akcióban. Belgium, Hollandia, Dánia, Norvégia, Portugália, Görögország, Spanyolország, Törökország, Lengyelország és Litvánia is szerepet akar vállalni a hadműveletekben. A tegnapi diplomáciai egyeztetésen Katar, az Egyesült Arab Emirátusok, Marokkó és Jordánia képviselői is megjelentek, így valószínű, hogy rájuk is lehet számítani. Az Egyesült Államok támogatja az akciót.
A líbiai hadseregről csak a konfliktus előttről vannak pontos adataink. Eszerint a szárazföldi hadseregben 45 ezren, a légierőnél és a légvédelemnél 23 ezren, a haditengerészetnél 8 ezren szolgálnak. Ezt egészítik ki a főként fekete-afrikai országokból toborzott zsoldosok és az önkéntesek. A hadsereg fegyverei és harci járművei mind a szovjet időkből származnak. A titkosszolgálatok szerint Líbiának 45 SU-22 bombázója van, hogy ebből hány működik, és milyenek a pilóták képességei, az kérdéses. Rendelkeznek még régi szovjet MIG és francia Mirage repülőgépekkel is. A légvédelmet feltehetően 400 föld-levegő rakéta és 440 rakétaelhárító garantálja. A becslések szerint összesen 650 tankjuk van, de ebből a legmodernebbek is csak T-72-esek, ezt használják az elitalakulatok, ezen kívül 2400 tüzérségi és gyalogsági harci jármű, valamint 1050 APC típusú páncélozott csapatszállító áll rendelkezésükre.
(BBC)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
